Vörösmarty, a magyar romantika legnagyobb költője. Mindössze ötvenöt év adatott neki, életműve nemzeti örökség és világirodalmi érték. „Hol van a boldogság, melyben az ember kielégülhet?" Erre a kérdésre Vörösmarty a Csongor és Tündével felel, mely kétségkívül a magyar irodalom főművei közé tartozik.
Vörösmarty Mihály
CSONGOR ÉS TÜNDE
színmű két részben
Az előadás időtartama kb. 2 óra 30 perc, egy szünettel.
Vörösmarty harmincéves korában írta a Csongor és Tündét, a legzeneibb hangzású magyar színjátékot. Életében nem láthatta színpadon, 1879-ben Paulay Ede rendezte meg először a Nemzeti Színházban. Pedig Vörösmarty ezt a művét első pillanattól színpadra szánta, a sajátos jegyekkel rendelkező magyar drámairodalom megteremtésének igényével.
Drámairodalmunk egyik alapműve a Csongor és Tünde, amely Az ember tragédiájával és Bánk bánnal alkotja a klasszikus magyar drámai triászt. A Csongor és Tünde színpadra állítása próbatétel elé állítja a színházművészeket: megtalálni azt a kortárs színpadi formát, amely méltóképpen és szenvedélyesen közvetíti ezt az ősi mitológiákból szőtt többdimenziós tündérmesét a boldogságkeresésről.
Szereplők:
Csongor: Mészáros Martin
Tünde: Ács Eszter / Battai Lili Lujza e.h.
Mirigy: Nagy Mari / Szilágyi Ágota
Ilma: Szűcs Nelli
Balga: Szarvas József
Kalmár: Ivaskovics Viktor m.v. / Pallag Márton
Fejedelem: Rubold Ödön
Tudós: Berettyán Nándor
Kurrah: Szabó Sebestyén László m.v.
Berreh: Rácz József
Duzzog: Bakos-Kiss Gábor m.v.
Ledér: Tóth Auguszta
Dimitri: Kovács S. József
Tündérek, Nemtők: az Újbudai Babszem Táncegyüttes növendékei.
Az Éj monológját archív hangfelvételről Lukács Margittól halljuk.
Díszlet, jelmez: Nagy Viktória
Dramaturg: Kulcsár Edit
Rendező: Vidnyánszky Attila
Bemutató: 2016. március 11.
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzmőművészekből álló QJÚB nevű társulás…
Jane Austen: Büszkeség és balítélet Rendező: Valló Péter romantikus dráma
