A Szent Anna római katolikus plébániatemplom, amely 1993. május 31-e óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye székesegyháza a megyeszékhely belvárosában a Szent Anna útján áll. Az utcát a középkortól kezdve Szent Anna utcának nevezték. Nevét arról a kápolnáról kapta, amely feltehetően az utca elején helyezkedett el. A reformációt követően, a teljesen kálvinistává lett városban 1552-től katolikus egyházközség nem működött, és így katolikus templom sem volt. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Debrecennek újra folyamodnia kellett szabad királyi városi jogért. Az 1715-ös országgyűlésen megszavazták, de Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök és Bihar megyei főispán kívánságára a felsőtábla kötelezte a várost, hogy a katolikus plébánia és a ferences rendház számára telket biztosítson. A debreceni tanács kénytelen volt 1716-ban kijelölni a telket a katolikus plébánia számára a Szent Anna és Varga utca sarkán. A Szent Anna-templom épülésével egy időben katolikus és német bevándorlók telepedtek a templom környékére. A katolikus plébánia 1716-tól működik Debrecenben. A templomtelek kijelölésével egy időben gr. Csáky Imre püspök kinevezte - Lipóczi Keczer István személyében - az első debreceni plébánost, majd Bakó János váradi nagyprépost javaslatára 1719-ben piarista szerzeteseket telepített a városba. Így Debrecen katolikus vallási életének megindítói a ferencesek mellett Kalazanci Szent József fiai lettek. 1719 nyarán Csáky bíboros elhatározta, hogy Debrecenben, saját költségén templomot…