A Karinthy Színház még jóval a rendszerváltás előtt alakult, vállalkozásként. Úttörő tevékenysége, Buda egyetlen folyamatosan játszó, önálló kőszínházaként, a színházi struktúraváltás egyik példája is, mely ma már sajátos szellemiséget hordozó színházi műhellyé válva mind a szakma és a kritika, mind a közönség támogatását élvezi. A Hököm Színpad néven létrejövő új színházi forma, a régóta vágyott és addig vajúdó színházi struktúraváltás első hírnöke lett. 1988-ban jelentős fordulat történt a színház életében. Nevüket Karinthy Színházra változtatva elfoglalták azóta is működő XI. kerületi helységüket, a volt Haladás mozi épületét a Bartók Béla út 130. alatt. A helység felújítását a vállalkozás maga finanszírozta, jelentős bankkölcsönt vállalva és megtermelve az évek során. Így lett Budának saját, folyamatosan játszó, új kőszínháza.

Nevéhez méltón, természetesen rendszeresen játszik Karinthy műveket: Gőz, Gellérthegyi álmok, Bösendorfer, Dunakanyar, illetve: Bűvös szék, Visszakérem az iskolapénzt, Tanár úr, kérem! stb. Kiemelkedő hatása volt Karinthy Márton: Korai fagy / az ismert film nyomán / készült színpadi játékának, amely korunk pestiséről, az AIDS-ről szólt, katartikus hatást, nagy társadalmi visszhangot…