Az épület története

Budapesten, a Teréz körút 48. szám alatt található a Játékszín. A Nyugati pályaudvar elődje, az úgynevezett indo- vagy indítóház helyén, a Fabriken Gasse, későbbi Gyár utca 21-ben (ma Jókai utca) 1898-ban épült ez az ötszintes, 37 lakásos bérház, amelynek aljában a lakók kényelmét biztosító garázst is kialakítottak. Ennek a garázsnak, vagy kocsiszínnek a helyén nyílt meg 1912. október 30-án a Ferenczy Károly vezette Ferenczy Kabaré. 1913. február 1-én, három bemutató után, a csökkenő bevételek miatt a Ferenczy Kabaré beszüntette előadásait. A terem tulajdonosai, egy malomtulajdonos és egy építész, 1913 novemberében Paulini Bélának engedélyezik egy újabb színház nyitását, melynek neve Pesti Kabaré. Ez a társulat is csak két hónapig tudta magát fenntartani. 1916-ban Sziklay Kornél komikus színész, a városligeti Kis Színkör egykori igazgatója vette át e termet. Neki köszönhetjük, hogy a főbejáratot áthelyezte, újításként áttöreti a körúti falat, a színház főbejáratát átteszi a Teréz körútra, ezzel nagyobb nyilvánosságot biztosított színházának, az Érdekes Kabarénak, mely 1917 nyaráig működött. Az új tulajdonos Dobos István, Bella Andorra bízta a vezetést, és 1917. szeptember 18-án megnyitotta az Intim Kabarét. 1923. december 1-én nyílt meg a Terézkörúti Színpad. A színházat irányító részvénytársaságot ügyvezető igazgatóként Roboz Aladár vezette, a művészeti igazgató Nagy Endre, az igazgató Salamon Béla volt. A termet Dévényi Frigyes tervei alapján alakították át, a kivitelező Székely Dezső építőmester volt. Megnagyobbították a színpadot, a földszint oldalpáholyok megszüntetésével azonban nem lett kisebb a nézőtér, mely ekkor 364 néző befogadására volt alkalmas. Ebben a színházban, ezen a színpadon jelent meg először Vadnai László feledhetetlen Hacsek és Sajó párosa, Komlós Vilmos és Herczeg Jenő alakításában, és itt konferált először Kellér Dezső is. A kabaré 1938-ig működött. 1939-ben Sallay György vezetésével alakult meg a Kamara Varieté, mely 1951-ig viselte ezt a nevet. 1951-54-ig Artista Varieté néven folytatta a működését, majd 1954-ben visszakapta a Kamara Varieté nevet, de programját továbbra is artista- és varieté-jellegű műsorszámok alkották. 1959-ben a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, melyhez a Kamara Varieté is tartozott, elhatározta a helyiség átépítését, mivel az artistaszámokhoz nagyobb színpadra volt szükség. A színpad szélességét 3,5 méterrel, mélységét 2 méterrel megnövelték. Ekkor készült el az új előcsarnok is, mely összeköti a Jókai utcát a Teréz körúttal.   A Kamara Varieté 1977-ben zárt be, majd 1978. október 4-én megnyílt a Játékszín. A színház elsősorban befogadó színházként működött, de létrehoztak saját produkciókat is. Az első bemutató William Shakespeare Hamlet című műve volt Kőváry Katalin átdolgozásában, a Kaláka együttes zenéjével, Kozák András előadásában. 1980-ban részleges felújításra került sor, majd 1988-ban a MÜBER beruházásában teljesen felújították. A Csemege Vállalattól és a Taverna Vállalattól összesen 93,5 négyzetméterrel megnövelték a színház alapterületét, így lehetőség nyílt büféhelyiség kialakítására is. Megvásároltak két lakást is, ezekből alakították ki a zsinórpadlást, valamint az emeleti irodahelyiségeket. A színházat Giricz Mátyás után, 1982. december 1-től 1992. május 30-ig Berényi Gábor irányította. 1992-től Balázsovits Lajos lett a Játékszín igazgatója. 1999. április 1-től a Játékszín átalakult Játékszín Teréz körúti Színház Közhasznú Társasággá. A színház 2012. július 30-án, az állami támogatások megvonásának következtében, bezárásra kényszerült. Ám, szerencsére csak egy hosszabb nyári-szünetnyi idő telt el, és még 2012. október 30-án - a színházépület 100 éves évfordulóján - a Játékszín, Németh Kristóf igazgató irányításával immáron magánszínházként ismét megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. 2013 nyarán felújításra került az előcsarnok és a nézőtéri büfé. A földszinti társalgóhelyiséget egybenyitották a régi büférésszel, így növelve a nézők által igénybe vehető területeket. Új büfét alakítottak ki, amely már inkább a kávéházak, mintsem egy szokványos színházi büfé hangulatát idézi. A Művészbejáró elnevezésű klubban helyet kapott egy kis pódiumszínpad is, ahol hamarosan izgalmas irodalmi, zenei és egyéb szórakoztató programokkal várják a nagyérdeműt. A földszinten helyet kapott még egy férfi, és egy női-mosdó, valamint egy mozgáskorlátozottak számára kialakított mellékhelyiség. 2014 nyarán átalakult a főbejáratnál lévő jegypénztár is. Az újonnan kialakított térben nem csak a Játékszín előadásaira lehet jegyeket vásárolni, mivel hamarosan nemzetközi jegyiroda funkciót is betölt majd, illetve a shop részben, különböző ajándéktárgyakat is vásárolhatnak a Játékszín vendégei. A nézőtér is megújult. Teljes padlószőnyeg csere, valamint a nézőtéri székek teljes felújítására, átkárpitozására is sor került, szintén szolgálva ezzel is, a közönség kényelmét. Jelenleg 269 néző befogadására alkalmas a Játékszín nézőtere, kiegészülve az erkély utolsó sorában, 13 fixen beépített pótszékkel.

HASZNOS INFORMÁCIÓK:

Jegypénztár: