Zalaegerszeg első mozija 1913-ban nyitott Edison Mozi néven és 1944-ig az izraelita imaházban működött. Ezt követően a Kummer Kávéház emeleti termében, majd az Arany Bárányban vetítettek az államosításig. Innen a Korona Szállóba, majd később a Katolikus legényegylet székházába költöztek, ebből alakult meg az Ady Mozi. Először 1942-ben kísérleteztek önálló filmszínház épület építésével, de ez a háború miatt nem jött létre. Csak később 1957-ben kezdték meg az építkezést. 1958. április 4-én ünnepélyes keretek között adták át az Ady Filmszínház épületét. Az Akinek meg kellett halnia című szép görög alkotás csalódást okozott a nézőközönségnek. A hangzás ekkor még csak mono volt, a sztereo hang csak a későbbiek során lett az ottani moziélmény része. Akkoriban napi 3 előadással, illetve vásár-és ünnepnapokon egy délelőtti matinéval, heti 2 féle filmmel kedveskedtek a nézőközönségnek. 1972-ben az akkoriban nagyon divatos western, és más kommerszfilmek vetítéseiből akkora bevétel származott, hogy heti 2 alkalommal a volt MMIK épületét kibérelték, hogy a Művész mozit működtetni tudják. 1979-ben a rekonstrukció alkalmával a pincehelyiségben egy 35 férőhelyes klubmozit alakítottak ki. A nagyterem a sikerdarabokat vetítette, míg a 2 kisebb terem a művészfilmek, később a rétegfilmek vetítőhelye lett. A ’80-as évek újabb sikereket hoztak az akkorra már Ady Filmcentrummá nőtt mozgónak. Retrospektív sorozatok, gyermek- és ifjúsági programok, Filmmúzeumi hetek és a Jugoszláv Filmnapok új életet leheltek a korosodó moziba. Ekkor a városban 29 filmklub működött a mozi szervezésében. Díszbemutatók sorozata, neves vendégek, zsúfoltságig megtelt nézőtér…