
Téli bérlet 24/25 IV/4.hangverseny
„Operaszínpadtól a katedrálisig”
„Operaszínpadtól a katedrálisig”
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Søndag, 23. Marts 2025 17:00
Franz Schubert: Rosamunda –nyitány
Frédéric Chopin: f-moll zongoraverseny op. 21
-
Liszt Ferenc: Koronázási mise
Közreműködik:
Gyöngyösi Ivett (zongora)
Geszthy Veronika – szoprán
Szolnoki Apollónia – alt
Papp Balázs – tenor
Erdős Róbert – bariton
Szent István Király Oratóriumkórus (Karigazgató: Záborszky Kálmán)
Vezényel: Záborszky Kálmán
A bécsi operaszínpadtól a Mátyás-templomig (Operaszínpadtól a katedrálisig)
Schubert hiába volt nagyszerű dalkomponista, színpadi próbálkozásait egész életében kudarcok kísérték, pedig fiatalkorától vágyott az operaszínpad meghódítására. Bár Rosamunda című operája eljutott a bemutatásig 1823-ban, a kritika egyhangú bírálata az elvetélt művek sorsára juttatta. A koncerten hallható, eredetileg egy korábbi operájához komponált nyitánya azonban szimfóniáihoz hasonló gazdag hangszerelésének, elbűvölő természetzenéjének köszönhetően mai napig megőrizte népszerűségét. Ahogyan Schubert a német dalt juttatja eszünkbe, úgy kapcsolódik össze Chopin neve a zongorával, amely minden darabjában megszólal. 1830-ban Párizsban komponált f-moll oncertojában is a zongora virtuóz futamai, különleges színei dominálnak, a zenekar háttérbe vonul, szinte csak kíséri a szólistát. Különösen a második Largetto tételben, ahol a zenekar visszafogott játéka kiemeli a zongora éneklő futamait, amit a harmadik tétel eleven lengyel táncfináléja tetőz be. A koncert zárása, Liszt Koronázási miséje igazi ünnepi alkalomra, Ferenc József császár 1867-es magyar királlyá koronázására íródott. Az 1848 utáni feszült politikai klímában, már a ceremónia körüli előkészületek idején viszály robbant ki – a bécsi udvar a hagyomány szerint az udvari muzsikusokhoz ragaszkodott, ami a Liszt mellett kardoskodó magyar sajtóban hatalmas botrányt robbantott ki. A császári udvar végül kénytelen volt meghajolni a magyarnemzet óhaja előtt. Bár Lisztet hivatalosan meg sem hívták a szertartásra, sőt, vezénylésre sem kérték fel, mégis elégedetten hallgatta a karzatról miséjét, amelyben a cenzúra által betiltott Rákóczi-nóta felidézésével, a verbunkos ritmika népies-magyaros karakterével, mintegy a magyar haza melletti hittételként fejezte ki nemzeti érzelmeit, igazi sikert aratva miséjével.
A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkezünk, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston?
A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely újra és újra repertoárra kerül zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás, örökzöld számainak, mint például A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ.
Amelie csodálatos élete filmzenei est a Grammy díjra jelölt Claudio Constantini és zenekara előadásában! - 24 évet vártunk rá!
…
Az elektronikus zene atyja Jean-Michel Jarre, 2025. június 26-án egy fantasztikus show-val érkezik a Papp László Budapest Sportarénába.