Színház

Kísérlet egy esküvőre, amit ki tudja, ki akar egyáltalán.
Transzgenerációs nászajándék egy részben a KV Társulat előadásában

Két válságban lévő perifériára szorult színésznő elhatározza, hogy változtat az életén. Vajon az álmok valóra válhatnak egy ilyen rideg és reményvesztett valóságban?

Egy számítógépes játék karakterei a színpadon. Négy karakter, akit a közönség tagjai határoznak meg. Versenyeznek egymással egyéniben, csapatban, kettesével-hármasával összeállva. Összemérik fizikai, szellemi erejüket, kreativitásukat vagy épp rímelési képességeiket. Érzelmes dráma műveltségi kvízkérdésekkel, történetmesélés plankelés közben musicalbetétekkel tarkítva... Bármi megtörténhet, amit a játék keretei engednek! Gamer effektek, kihívások, természetesen a közönség ötletei alapján.

Háy János: A cégvezető
sorsjáték

Franco Zeffirelli filmvilágát idézik Papp Janó jelmezei, amelyek átemelnek ugyan letűnt idők korába, de az ábrázolt emberek és dilemmáik, a megjátszott tétek nagyon is maiak. Mindezt a néző a nápolyi udvar lakójaként nézheti meg.

Színdarab részletek tükrében, a vállalkozó kedvű nézők közreműködésével mutatjuk be a családállítás rendszerét. Mindezt pszichológiai elemzéssel, különleges előadásban.

zenés játék

Előadásunkat Lois Lowry Az emlékek őre című regénye alapján hoztuk létre, mely első pillantásra egy tökéletesnek tűnő társadalomban játszódik, ahol minden a legnagyobb tökéletességben zajlik. Nincs igazságtalanság, nincs bűnözés, erőszak, éhezés, ahol harmóniában élhetnek az emberek. Ez azonban csak a látszat, a tudástól megfosztott emberek kánaánja. A tökéletes utópiából lassacskán kirajzolódnak azok az elemek, amelyek rámutatnak az eszményi világ mögött megbúvó anti-utópikus jellemzőkre.

Életmese egy részben

(az előadás szünet nélkül, 90 perc)

Vereczky Szilvia, a világhírű csárdáskirálynő búcsúfellépését tartja az orfeum színpadán. Miután az ünneplő publikum eltávozott, búcsúvacsora következik. Szilvia érzékenyen elbúcsúzik szerelmesétől, a fiatal Lippert- Weilersheim Edwin hercegtől, aki mindenáron követni akarja őt Amerikába.

14+
150 perc, 1 szünettel
Bábtechnika: árnyjáték, bunraku

Az abszurd színháza. A Strip-Tease, két egyszerű üzletemberről szól: Mr. 1 és Mr 2, akiket egy nap rajtaütésszerűen kergetnek be egy üres terembe, ahol időnként egy nagy, fenyegető kéz ruhadarabjaiktól fosztja meg a két eltévedt alakot, mígnem csupán a fehérnemű marad rajtuk. A két férfi megpróbáltatásainak forrása nem egyértelmű. A kéz mögött rejtőző láthatatlan arc utasításait követő két ember problémája nem a mindenkori hatalom jelenléte, sokkal inkább az önálló gondolatok hiánya, valamint a bennük kavargó kérdések visszafojtottsága. Az előadás a probléma plasztikus megtestesüléseként szólítja közös párbeszédre nézőit.

Az előadás hossza: 75 perc

Az előadás a Dollár Papa Gyermekeitől megszokott intim és közvetlen formában vizsgálja a hétköznapoktól megcsömörlött viszonyokat. A cél, hogy a próbák során megértsük és megszeressük ezeket a karaktereket, hogy aztán legalább egy-egy rövid pillanat erejéig a nézők is szerethetőnek lássák őket.

Tegnap a budapesti állatkertből, eddig tisztázatlan körülmények között, megszökött egy tigris. Ahhoz, hogy megértsük a történtek körülményeit, megpróbáltuk dokumentálni a tigris minden lépését, mióta elhagyta a tigrist.

zenés szeminárium

Tapsol, tapsolok, tapicskolok. Recseg, nyikorog, ki kopog? Kitátom, gurgulázom, hamm megrágom, kikiáltom! – Játék a zajokkal és dallamokkal, ismerkedés a saját hangunkkal határtalanul.

Ajajajajjj! Most mit tegyünk? Eltűnt Kóc bohóc varázsládája! Biztos ellopta valaki! Sürgősen ki kell nyomozni az ügyet, mert amíg a láda nem kerül elő, Kóc nem hajlandó porondra lépni. És hogy néz ki egy cirkuszi előadás bohóc nélkül?! Most Kóc csak gubbaszt szomorúan, és lógatja a lábát meg a piros, turcsi orrát. Miszter Doromb, a porondmester vállalja a küldetést, hogy felvidítja Kócot. Nincs mese, ki kell hallgatni mindenkit, mert lehet, hogy a tolvaj itt jár közöttünk, a cirkuszban. Vagy esetleg egy idegen a tettes?

Sok-sok vicces szereplővel találkozunk, és csomó meglepetés, meg titok vár ránk, de végül minden kérdésre választ kapunk ebben a tüneményes történetben, amely egyszerre szól barátságról, boldogságról, és persze a cirkusz varázslatos világáról.

Csinnadratta, hepp és attrakció! Kéretik előadás közben nem szétdobálni a pattogatott kukoricát!

3+
90 perc, 1 szünettel
Bábtechnika: bunraku

Pesti Művész Színház

Szereposztás:
Rumini: Berecz Kristóf Uwe
Balikó: Fogarassy Gergő
Csincsili: Pászthy Viki
Kapitány: Öller Roland/Budai Marci
Dundi Bandi: Kecskeméti Lilla/Lévai Ádám
Molyra: Dóka Andi
Peonza: Nemcsók Nóra
Ferrit király: Egri László
Ajtony: Fogarassy András
Rinya, Hernyóca: Pintér Dorina

Továbbá: Molnár Angéla, Herbert Laura, Gyurik Málna, Győri Dániel, Heim
Vivien, Decsi Milán, Hodosi Csanád.

Győri Balett: Tranzit

-est két részben –

„Őrült vagyok? Én vagyok őrült, vagy a kor, amiben élek?”

Monodráma a tragikus sorsú Camille Claudel életéről; valamint korrajz a XIX. századi Franciaországról, társadalmi megítélésről, a női egyenjogúság hiányáról, szabadságvágyról...

Mentőakciók szárazon és vízen, levegőben vagy akár a föld alatt! Lehetetlen nem létezik, csak újabb kalandok és tengernyi izgalom. Végre itt a Bábszázad, akik színre viszik a mancsokat.

A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész:

Lenni vagy nem lenni? – Micsoda kérdés! – harsogja a kicsavart hamleti létkérdést Akárki, Borbély Szilárd drámájának egyik szereplője, hogy aztán egy-egy rövid egyfelvonásos erejéig a fogyasztói társadalom tipikus, elsősorban (kül)városi alakjai is feltűnjenek az élet színpadán, majd ugyanilyen váratlanul el is merüljenek a feledés színházi süllyesztőjében.

Egy vidéki kulturális intézményben leváltják az igazgatót: épp a régi igazgató búcsúztatása és az új igazgató beiktatása zajlik. Itt van a minisztérium képviselője, a helyi önkormányzat kulturális felelőse, a régi igazgató és kirúgástól rettegő munkatársai, és itt van az új, fiatal igazgató is, egy baráttal, kinek szerepe még homályos. Az igazgatótanács tehetetlenül követi az eseményeket, jóváhagyásukat senki sem kéri. Furcsa módon szinte mindenkit elkísér a házastársa is a ceremóniára, és lassan rájövünk, hogy ez a közpénzből működő intézmény valójában egy családi vállalkozás, aminek felkavart állóvizét magánéleti viharok is fodrozzák.

A történet napjainkban, Budapesten játszódik. A jelenetek absztrakt térben, olykor egymásba folyva, szimultán játszódnak.

A Fekete-fehér feszültségét többek között a főszereplő, Dr. B. alakjának különös titokzatossága adja, és az, hogyha a játszma elkezdődött, sohasem tudhatod, hogy a végén a győztes vagy a vesztes oldalon állsz majd. A monodráma szereplői, egytől-egyig Göttinger Pál megformálásában, saját értékrendjük és igazságuk szerint cselekednek.