A mai Vigadó elődje, a Pollack Mihály tervei alapján 1833-ban megnyíló Redoute a legmagasabb szintű kultúra központja. A polgárosodás és a nemzetté válás, az első népképviseleti országgyűlés helyszíne, amely az 1848-49-es szabadságharc idején megsemmisül.

Feszl Frigyes tervei alapján csak 1865-ben nyitja meg újra kapuit a Vigadó, amely jeles eseményeknek ad otthont. 1867-ben a Vigadóban tartják Ferenc József koronázási bankettjét, majd itt születik meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest. Hangversenytermében megfordul Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók vagy éppen Dohnányi, koncerttermében fellép többek közt Brahms, Saint-Saëns, Debussy, vezényel Bruno Walter és Herbert von Karajan.

2014-ben, tíz éves felújítást követően a Magyar Művészeti Akadémia székházaként újjászülető Pesti Vigadó Európa első összművészeti központjaként kulturális, művészeti és közéleti rendezvények, kiállítások tökéletes helyszíne.

Jelen kiállítás az épület, s azon keresztül a magyar és egyetemes történelem, kultúra egy – egy jelentős eseményét eleveníti fel.