Csukás István, újra az Újszínház színpadán. Ezúttal, talán a legnépszerűbb meséjének színpadi adaptációját mutatjuk be, kicsik és nagyok örömére.

A féktelen tivornyák világába érkezik meg Esztergom érseke, Bakócz Tamás, hogy a haldokló II. Gyula pápa utódja lehessen. Minden követ megmozgat, veszteget, ígér annak érdekében, hogy elnyerje a pápai tiarát..

zenés komédia két részben

Soma a nevem, szürke kisegér vagyok. Megláttam egy fehér egérlányt. Na, ebből lett csak a bonyodalom! Majd meglátjátok! Néha csodára van szükség, hogy rendbe jöjjenek a dolgok. A csodát pedig bátorsággal és küzdelemmel lehet kiérdemelni..

Móricz Zsigmond története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből? A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.

A második világháborút megelőző időszak különleges a magyar történelemben, melyről kevés darab született. Zilahy Lajos műve más szempontból világít rá erre az időszakra. A nagyszerű mű egy család életén keresztül mutatja be a szülőföldtől való elszakadás drámáját.

Gregor Bernadett estje Karády Katalin emlékére

A funtineli boszorkány évek óta tartó nagy sikere folytatásaként egy újabb Wass Albert darabbal jelentkezünk.

A korábbi nagysikerű Wass Albert–, Vörösmarty–, Petőfi– és Mikszáth estek után idén is folytatódik a népszerű, Takaró Mihály irodalomtörténész vezette "Újszínházi beszélgetések" irodalom– és színháztörténeti sorozat.

Az Újszínház társulata tisztelegve a nagy elődök előtt klasszikus kabaréműsorral készül: humoros jelenetekkel, viccekkel, kuplékkal, sanzonokkal. A kabaré az a műfaj, mely a közönség örömére, szórakoztatására jött létre, hiszen nincs jobb gyógyír, mint a nevetés.

Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legkiemelkedőbb költője, legvidámabb darabjának témája a teremtő jókedv győzelme a szomorúságon és reménytelenségen.

Töredékek szólalnak meg Szabó Magda csodálatos életművéből Piros Ildikó Kossuth– és Jászai Mari–díjas, Érdemes művész előadásában és szerkesztésében.

A színpadi játék két „nyugállományba vonult” színésznő történetét meséli el, akik élethelyzeteikből adódóan közös albérletbe kényszerülnek. Társbérletük kacagtatóan szatirikus helyzetek, nosztalgikus visszaemlékezések és komikus sorsfordulatok kavargó forgatagává válik.

Az izraelita közösség már túllépett a bálványimádáson, egyetlen láthatatlan, minden hatalmat magánál tartó spirituális istenben hisznek, templomukba, Salamon templomába, nem vihetnek be élő emberről mintázott szobrot. Caliguláét sem..

Az izraelita közösség már túllépett a bálványimádáson, egyetlen láthatatlan, minden hatalmat magánál tartó spirituális istenben hisznek, templomukba, Salamon templomába, nem vihetnek be élő emberről mintázott szobrot. Caliguláét sem..

Csukás István, újra az Újszínház színpadán. Ezúttal, talán a legnépszerűbb meséjének színpadi adaptációját mutatjuk be, kicsik és nagyok örömére.

Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.

Önök azt kérdezik: „Vajon hogyan fogok én szórakozni azon, hogy öt fickó – egy alvilági gengszter, egy elegáns méltóságos úr, egy intellektuel, egy befolyásolható kispolgár és egy álnépi figura – egymást fenyegeti egy, mindig a másik kezébe kerülő stukkerrel, egy ablak nélküli, zárt szobában?”

A történet szereplői mind ugyanazt keresik: a megváltást, melyet csak a szeretet képes közvetíteni és beteljesíteni. A valakihez tartozást, valaki figyelmének a birtoklását. A darab egy olyan felettes szeretetről beszél, amelyre a legaktuálisabban van most szükségünk.

Igazi családi színház, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Az előadást az Újszínház Helyey László emlékének ajánlja.

A humorral átszőtt zenés mesejáték manapság különösen aktuális, hiszen hány és hány „szingli királylány” várja a mesebeli herceget..

Köztudott, hogy minden híres embernek van dublőre arra az esetre, ha veszélyben vagy akadályoztatva volna, esetleg meghal. Mi történik akkor, ha a dublőrök nem úgy viselkednek, ahogyan azt nekik betanították?

“Az életet a haláltól elválasztó határ homályos és bizonytalan. Ki a megmondhatója, hol végződik egyik, és hol kezdődik a másik?”
/Edgar Allan Poe/