A vár vázlatos története és a várurak Mottó: „Ezredéves múltja során Siklós és a siklósi vár nagy jelentőségű hely volt. … mindig egy darabja a magyar történelemnek.” /Dr. Fejes János: Siklós múltja/ A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Erődjének első falait még a 13. században, 1251 körül rakták le. Az első írásos emlék 1294-ből való és a pécsi káptalanság irattárában megtalálható. Ekkor már várnagya (castellánusa) volt OMODEUS de TOPORD személyében, aki SOKLYOSY PÉTER várnagya. A SOKLYOSY család: 900-1387-ig volt Siklós és a siklósi vár birtokosa. A család a honfoglaló Kán nemzetség egyik törzséből származott. Évszázadokon át kiváló férfiakat adott a hazának. Zsigmond magyar király (1378-1389) vetett véget hatalmuknak. Kegyvesztett lett, minden rangjuktól és birtokaiktól megfosztották őket. A KAKAS és a PÁSZTÓI család: A kegyvesztett siklósi várúr birtokait KAKAS LÁSZLÓ és JÁNOS mesterek, valamint PÁSZTÓI LÁSZLÓ és JÁNOS kapták meg. A két család birtoklása csak húsvéti királyság volt. A hatalmas birtok még 1395 előtt a Garák kezébe került. A GARÁK kora (1394-1482) A család első kiválósága GARA MIKLÓS, Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodása alatt tűnt fel. A család fontos szerepet töltött be történelmünkben. Miklós macsói bán, majd horvát bán volt. 1375-től 10 éven át az ország nádora. Siklós ekkor a nádor városa (civitas palatinalis). A család idejében Siklós és a siklósi vár központi helyet foglalt el az országban. Országos és európai elhatározások színhelye volt. A korszak legtehetségesebb államférfija fia, MIKLÓS volt. Zsigmond híve, közeli rokona. Amikor a magyar főurak fellázadtak a király ellen, Zsigmondot a siklósi várba menekítette. 1401 januárjától októberig tisztes őrizetben itt volt a király. Szobája ma is látható. Miklós három évtizeden át az ország nádora volt. Fia, LÁSZLÓ apja örökébe lépve 1447-ben nádor lett. Az ő idejében ostromolta meg sikertelenül Siklós várát HUNYADI JÁNOS (balra). László idejében javában dúlt az országban a feudális anarchia, melynek részese volt. Hunyadi László kivégzése is ekkor történt. Az utolsó Gara JÓB volt. A siklósi várkápolna egyik freskója őrzi emlékét. 1482-ben halt meg. CORVIN JÁNOS (1482-1504) Gara Jób utód nélkül halt meg, így a birtok visszaszállt a királyra. MÁTYÁS KIRÁLY fiának, CORVIN JÁNOS hercegnek adományozta a várat és a birtokokat. 1504-ben halt meg. Siklóson soha nem járt. Fia Kristóf is meghalt 1505-ben. A vár ismét a koronára szállt. INTERVALLUM A várnak 1504-1515 között nem volt ura. Jagelló II. ULÁSZLÓ királytól néhány évre UJLAKY LŐRINC kapta meg a várat. 1508-ban már STILJANOVICS ISTVÁN szerb herceget és népét látjuk itt. 7 évig Siklósról kormányozta a szerbeket. A török elől menekülő szerbeket a király fogadta be azzal, hogy védjék a déli határt. A szerb despotát a város melletti dombon, az ún. Göntéren temették el, majd szentté avatva a horvát Sisatovac-i kolostorban helyezték végső nyugalomra. A PERÉNYIEK kora (1515-1543) PERÉNYI IMRE kiváló államférfi II. Ulászló uralkodása alatt tűnt fel. Hatalmas főúr, nádorispán. Siklós ismét a nádor városa. A királytól kapták ajándékul a várat és a birtokokat, sőt Perényi Imre nádor birodalmi hercegi rangot is kapott. Első felesége, Báthori Magdolna halála után Geréb Péter várúr özvegyét, Kanizsai Dorottyát vette feleségül. Hatalmas vagyon birtokosa lett. Az ország déli részének védelmét rá bízták. Halála után a legendás Kanizsai Dorottya irányította az uradalmat és a két mostohagyermek nevelését. Ferenc, aki Nagyvárad püspöke volt és Péter ott voltak a mohácsi csatában. Ferenc ott lelte halálát. Kanizsai Dorottya, aki jobbágyaival eltemette a mohácsi csata áldozatait, megtalálta Ferenc holttestét. A vár úrnőjének halála után PERÉNYI PÉTER örökölte a nagy vagyont. Magas méltóságokat töltött be, koronaőr is volt. Ebben az időben Siklóson voltak a koronázási jelvények. Volt idő, amikor magyar királynak akarták megválasztani. Korának valamennyi ellentmondását magán viselte. Igazi reneszánsz ember volt. 1542-ben Ferdinánd király "árulás" címén börtönbe záratta. 5 évig volt rab. A főurak nyomására szabadon engedték, de nem sokáig élt, 1548-ban meghalt. Sárospatakon temették el. Két gyermeke volt: FERENC, akit szabadulásáért -amikor elfogták- zálogba adott és többé soha nem látott, és GÁBOR, aki tüneményes pályát futott be. Nagyon fiatalon, 35 éves korában meghalt. A családnak nagyon sokat köszönhetett Siklós és vára. Munkájuk nyomon követhető, építkezéseik ma is láthatóak. A TÖRÖKVILÁG (1543-1686) A török 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalta el a várat. Vass Mihály, a vár kapitánya sokáig ellenállt a túlerőnek. Csak akkor adta fel, amikor a török szabad elvonulást ígért a vár népének. A török nem állta a szavát, galád módon orvul lekaszabolta a békésen elvonuló magyarokat. 143 évig tartó török uralom kezdődött ekkor. A szövetséges csapatok I. Lipót király idejében, 1686-ban szabadították fel a várat. Ezután a vár 1686-1698-ig a császári kincstár tulajdona volt. E korszaknak számtalan emléke megmaradt (fürdő, csatornázás, dűlőnevek, temetői sírok, stb.) A legszebb az 1994-ben átadott Malkocs bej-dzsámi -nem messze a vártól-, mely 1993-ban Europa Nostra-díjat kapott. CAPRARA AENEÁS Császári hadvezér, aki a felszabadító harcokban vett részt. Jutalmul kapta meg a várat. Az olasz származású tábornok rövid ideig volt siklósi birtokos. 1701-ben meghalt. Örökösei 1728-ban eladták a birtokot Batthyány Ádám gróf özvegyének, STRATTMANN ELEONÓRA nagyasszonynak. A BATTHYÁNY család (1728-1849) Az özvegy 96.200 forintért vette meg a hatalmas birtokot. Két gyermeke volt, Lajos és Károly grófok. BATTHYÁNY LAJOS gróf volt Magyarország utolsó nemzeti nádora. BATTHYÁNY KÁROLY hercegi rangot kapott, amely utódai kihalása miatt Gróf BATTHYÁNY LAJOS nádor /1696-1765/ legidősebb fiára és az ő elsőszülött férfi leszármazóira szállt. A várat és az uradalmat a nádor fiatalabb fiától, Tivadartól származó grófi ág birtokolta. Legjelentősebb tagja a reformkori főúri liberális ellenzék kiemelkedő politikusa, gróf BATTHYÁNY KÁZMÉR /1807-1854/ volt, aki élen járt a jobbágyság felszabadítását jelentő örökváltság-szerződések megkötésében. Siklósi uradalma jobbágyaival 1847-ben kötött örökváltság-szerződést. Az 1848-49-es polgári forradalomban és szabadságharcban szintén kiemelkedő szerepet játszott a magyar kormány külügyminisztereként. A szabadságharc bukását követően Törökországba, majd Párizsba menekült. Ott is halt meg és temették el. Távollétében halálra és birtokelkobzásra ítélték. 1987-ben hamvait hazahozták és a siklósi vár kápolnájában helyezték örök nyugalomra. A siklósi birtokokat csak fivére tudta visszaszerezni az 1860-as években. BENYOVSZKY család A siklósi vár utolsó birtokosa. A várat és a hozzá tartozó birtokokat BENYOVSZKY LAJOS pozsonyi ügyvéd vásárolta meg a Batthyány családtól 1873-ban. Tőle idősebb fia, Móric örökölte a várat és az uradalmat. Gróf BENYOVSZKY MÓRIC /1872-1936/ és öccse, Rudolf /1874-1955/ anyjuk, Ocskay Erzsébet révén ükunokái voltak a Benyovszky család legismertebb tagjának, gróf Benyovszky Móric /1741-1786/ világutazónak, madagaszkári királynak. Grófi rangot örökbefogadás révén nyertek a fivérek 1902-ben, uralkodói jóváhagyással. (Gróf Benyovszky Mórictól származik a család ifjabb grófi ága). A gróf jelentős közéleti személyiség volt, Siklós város és Baranya megye közéletében egyaránt meghatározó szerepet töltött be. Kétszer került a parlamentbe a siklósi választókerület képviselőjeként, és háromszor töltötte be Baranya Vármegye főispáni tisztét. A Siklóson töltött évek alatt berendezte a vár addig üresen álló termeit. Felesége, Batthyány Lujza grófnő, férje halála után eladta a várat a Honvéd Kincstárnak. A Kincstár tiszti üdülővé kezdte átalakítani a várat, de a második világháború kitörése meghiúsította az elképzelés megvalósítását. Az 1950-es évek közepéig üresen, megrongálva, kifosztva állt az épület. Felújítása 1956-ban kezdődött, múzeumot, szállodát, éttermet létesítettek benne. Egy kis kiegészítés: A rendszerváltás után a várból kiköltözött az addig ott lévő szálloda és turistaszálló. A kilencvenes évek végén hosszas "lebegtetés" után végre kiírták a hasznosításról szóló pályázatot, melyen Siklós Város Önkormányzata volt az egyedüli pályázó. A város pályázata sikeres volt, elnyerte a hasznosításra szóló jogot. A vár továbbra is a magyar állam tulajdona. Majdnem fél éves egyezkedés után 2000 májusában sor került a szerződés aláírásra, és a "vár kulcsának átadására" is. Az eredeti kiíráshoz képest kedvezőtlenebb anyagi hátteret biztosított az állam (a vár felújítására legalább 1 milliárd forintot kellene költeni), ennek ellenére az önkormányzat nem lépett vissza, eltökélt szándéka volt, hogy ismét élet költözzön a vár ódon falai közé. A siklósi vár felújítására Siklós Város Önkormányzata által megpályázott két támogatási forrásból került sor. 2010 márciusa és 2011 májusa között az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Program „Megújuló vár a Tenkes alján” című pályázat közel 1 milliárdos támogatási összegéből a vár déli és keleti szárnyai kerültek felújításra és restaurálásra. Továbbá sor került a múzeumi terek kiállítási tárgyainak restaurálására és beszerzésére is. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2010-ben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Mohács Város Önkormányzata és Siklós Város Önkormányzata konzorciumban megvalósuló „Siklós-Mohács turisztikai tengely” elnevezésű projektjét 1 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatásban részesítette. A beruházás részeként 2010 júliusa és 2011 szeptembere között sor került a barbakán, a felhajtóhíd, a Kanizsai Dorottya-kert és a várkápolna belső tereinek rekonstrukciójára, továbbá az egykori parkoló helyén egy XXI. századi igényeknek megfelelő Látogatóközpont kialakítására. A déli szárnyban számos kiállítás tekinthető meg: reneszánsz XVII-XVIII. századi bútorkiállítás, középkori fegyver- és hadtörténeti kiállítás, vártörténeti kiállítás, a Tenkes kapitánya panoptikum, Istókovits Kálmán és Simon Béla festőművészek kiállítása, valamint időszakos kiállítások. A felújítás részeként a keleti szárnyban üvegpadló alatt láthatóvá vált a Garák-korabeli járószint.