A belvárosi evangélikus templom Miskolc belvárosában, a Hunyadi utca 8. szám alatt található. Nem utcafronti épület, az úgynevezett Luther-udvarban áll, de tornya több helyről jól látszik a városból, mert 60 méter magas. A Luther-udvar déli részén található az evangélikusok egykori iskolája, amelynek olyan neves tanulói voltak, mint Szemere Bertalan, Hunfalvy Pál és Herman Ottó.
A miskolci lutheránus gyülekezet a 17. század végétől betelepülő cipszer és szlovák családok révén alakult ki erősödött meg. A gyülekezet kérvényezte a templomemelést, amit II. Józseftől 1783-ban kaptak meg. A miskolci gyülekezetet ekkor 182 magyar, 128 szlovák és 61 német család, összesen 1288 személy alkotta. Az építkezéshez a Nagy-Hunyad (ma Hunyadi) és a Kis-Hunyad utcák közötti területet vásárolták meg, és fő mecénásuk Radvánszky Ferenc (1740–1810) volt. A templom 1797-re készült el, a Radvánszky család emléktábláját a templom falába építették be. A hatalmas, közel 60 m magas templomtorony 1864-ben készült el.
A templom kereszt alakú, szentélye egyenes záródású. A déli, bejárati oldalon van az orgonakarzat és az orgona. Oldalhomlokzata lizénákkal tagolt. Főhajója csehsüvegboltozatos. A telek északi részén épült fel az iskola, amelyet 1808-ban gimnáziummá minősítettek. 1817-ben villámcsapás miatt, majd az 1843-as nagy tűzvészben ismét leégett a templom, de megrongálódott az éppen épülő torony is. A torony végül 1863-ban készült el, előtte, még 1845-ben, pótolták az orgonát is. A parókia 1847-ben készült el, ennek emeletén kapott helyet a paplak és a Theöreök-féle könyvtár, amely akkor a város legnagyobb könyvgyűjteménye volt, ma egyházi gyűjtemény. A toronyba a harangok Bochumból érkeztek 1865-ben, a nagyobbik 1681 kg, a kisebbik 1005 kg tömegű, s mindkettőt az evangélikus gyülekezet egy-egy tehetős családja „szponzorálta”. Érdekesség, hogy a harangok nem bronzból készültek, hanem a némileg más hangot adó, ám olcsóbb acélból. A harmadik, legkisebb harangot 1881-ben helyezték el a toronyban.
Az 1878-as miskolci árvízben komoly károkat szenvedett a templom, az irattár, a rendkívüli értéket képviselő könyvtár szenvedett veszteségeket. A templomba az oltárképet Székely Bertalantól rendelték meg, 1897-ben festette (Jézus a Getsemáne-kertben). 1896-ra épült fel a telek déli részén (az utcafrontra) a Luther-bérházat. A 20. század második felében felújították a templom tetőszerkezetét, az orgonát és a fűtést. A templomban az ezredforduló után hangversenyeket is tartanak.
Az udvaron áll Borsodi Bindász Dezső szobrászművész alkotása, Csengey Gusztáv (1842–1925), a neves evangélikus teológus, tanár, költő szobra.