A templom története a messzi múltba nyúlik. Az első emlékek 1221-ből, Nánásmonostoraként említik a mai város helyén állt egykori falut. Így nemcsak a város nevét eredeztethetjük ebből az időkből, de valószínű, hogy ez a monostor lehetett a mai templom elődje is. 1606-ban, a hajdúk letelepedése után a református egyház is megalakult. A templom épületén jellemző klasszicizáló hatás mellett a korábbi barokk építés nyomai is fellelhetők. A belső tér az elmúlt 200 év alatt modernizáción ment keresztül, nagyban nem változott. Szentéllyel nem rendelkezik, a szószék a déli falon helyezkedik el. A fából készült emeleti részt és az orgonát 12 oszlop támasztja alá. Mennyezetét fakazetták díszítik. Messziről hívogat, a Tompa Mihály által is megénekelt "nánási sudár torony", mely 62 méterével a környék legmagasabb templomtornya. Bronzlemezzel fedett, copfstílusú fiók tornyok alkalmazása erdélyi hatást mutat. A múlt század végéig egy várfalszerű, lőrésekkel ellátott téglaerődítmény vette körül a templomot sarokbástya erődítésekkel,melynek néhány méternyi falszakasz rekonstrukciója a II. világháború 600 áldozatának emlékét őrzi.