„Puritán hitnek ősi városában hiú látványnak nem: – csak szellemünknek épülhetett e ház: »azért ez oltár«” – olvasható Jókai Mór 1865-ös megnyitóra írt prológja az előcsarnok márványtábláján. A XVIII. századtól magtárban, színben, fogadóban fellépő vándorszínészek után a ma is álló épületben játszott többek között Blaha Lujza és Honthy Hanna, Latabár Kálmán és Csortos Gyula. A színház 1915-ben vette fel Csokonai nevét. Olyan tehetségek kezdték itt pályájukat, mint Soós Imre, Mensáros László, Márkus László, Latinovits Zoltán és Hofi Géza.

A Piac utcán álló „Fehér Ló” vendégfogadó szekérszínében, a „komédiás házban” tartotta első előadását 1798. augusztus 11-én báró Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszíni Társasága. Működését emléktábla jelzi a Piac utca 54. szám alatti Vármegyeház falán.

1810-ben ebből a társaságból vált ki az első debreceni önálló társulat, amely 1824-ig maradt együtt. Ezt követően több mint három évtizedig 25 társulat lépett fel a cívisvárosban, ahol különösen a nagy országos vásárok idején volt óriási az érdeklődés. Déryné, Egressy Gábor, Szerdahelyi József, Szentpéteri Zsigmond neve fémjelezte ezt a korszakot, a nemzeti nyelv és erkölcs „csinosodásának” korát. A második ideiglenes színház a Piacz és Czegléd utca sarkán,…