Múlt és jelen: Színházunk jogelődjét, a Bartók Béla Kultúrházat 1953 végén vette birtokba a közönség. Működése első 20 évében a város és a vasmű felépítésén dolgozók és a már letelepedett lakók művelődését, szórakoztatását szolgálta. Az első nagy változás 1973-ban állt be az intézmény életében. Neve ekkor már Bartók Béla Művelődési Központ, és keretein belül megkezdi működését a Dunaújvárosi Bemutatószínpad. Megindul tehát egy színházi alkotótevékenység, saját önálló bemutatókkal. Ezek zömében ősbemutatók, eleinte szinte kivétel nélkül kortárs hazai és külföldi szerzők drámáiból, melyek az erre a célra kialakított stúdióteremben jönnek létre. Az első 10 évben évadonként két új bemutató születik, olyan rendezőkkel, mint Valló Péter, Iglódi István, Csiszár Imre, Árkosi Árpád, és olyan színészekkel, mint Bujtor István, Tímár Éva, Jordán Tamás, Jobba Gabi, Bács Ferenc, Kern András, Reviczky Gábor, Szilágyi Tibor, Bálint András és mások. Újabb 10 év elteltével elsősorban koprodukciós előadások születnek az ország számos színházával: Szolnoki Szigligeti Színház, Játékszín, Miskolci Nemzeti Színház, Radnóti Színház, Katona József Színház, Soproni Petőfi Színház, Budapesti Kamaraszínház. Ezek mellett természetesen igen rangos vendégjátékokat is láthatott a dunaújvárosi közönség; gondos és igényes válogatás eredményeként. Ismét 10 év kellett ahhoz, hogy színházunk bekerüljön az állami támogatást élvező vidéki színházak körébe. Neve ekkor, 1992-ben lesz Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Már saját nevelésű…