A zenetörténet legendás lényeiről hallhatunk a zenetörténész legújabb sorozatában. Manókról, tündérekről, gonosz és jószándékú bestiákról, az ókortól napjainkig megírt alkotásokban megjelenő fenevadakról, tüneményes jelenségekről. Operák fő- és mellékszereplői, szimfonikus művek ihletői, varázslatos kreatúrák ők, akik – ha úgy hozza a sors – a való világban is megjelennek.
Fontos információ: Felhívjuk figyelmét, hogy a feltüntetett jegyárak nem tartalmazzák a szolgáltatási díjat. A szolgáltatási díj a jegyárra vetített 3 % + 400 forint, amely az ÁFA összegét tartalmazza. A szolgáltatási díj pontos összege a következő oldalon (kosároldal) található. További információt itt olvashat.
2024. szeptember 11., szerda 18.00
Égi lények
Az angyaloknak ugyan szárnya van, mégsem a repülés a fő tulajdonságuk. De mi a helyzet azokkal a kreatúrákkal, akik egész egyszerűen berepültek a zenetörténetbe? A Főnixszel, a Tűzmadárral, illetve a velünk élő madarakkal, netán az egyéb szárnyas állatokkal, mint például a dongóval, szúnyoggal és pillangóval? A zenetörténeti szárnyasok varázslatos világát mutatja meg a Muzikális bestiák soron következő előadásában Bősze Ádám zenetörténész.
2024. október 9., szerda 18.00
Tengeri szörnyek
A láthatatlan víz alatti világ mindig is kíváncsivá tette az embert. Hatalmas emberevő szörnyekről, vagy éppen kedves halacskákról számoltak be a hajósok a kíváncsi közönségnek, meglepő vagy éppen nagyon is hű rajzok és festmények születtek róluk. A Leviathán, a Jónást elnyelő cet csak a két leghíresebb. Ahogyan a képzőművészetben és az irodalomban, úgy a muzsikában is gyakran fölbukkantak ilyenek, kiknek természetéről és megjelenéséről Bősze Ádám zenetörténész beszél a Muzikális bestiák soron következő előadásában.
2024. november 13., szerda 18.00
Istenek és félistenek
Első látásra furcsa, hogy egy bestiális sorozatban ember alakú lények is szerepelnek (így volt ez a sorozatnyitó angyalos előadással is), de bizony helyt kell adni azoknak a kreatúráknak, akik az isteni (és félisteni) világból merészkedtek le (vagy föl?) a zene történetébe. A deus ex machina nem csupán az irodalom, hanem a muzsika históriájának is fontos fogalma, már csak az a kérdés, ebből a varázslatos világból vajon milyen istenek (és félistenek) léptek elő az opera színpadára. Erre keresi a választ a Muzikális bestiák soron következő előadásában Bősze Ádám zenetörténész.
2024. december 11., szerda 18.00
Epilógus: gombák és növények
A latin bestia szó fenevadat, azaz vadállatot jelent. Egyértelmű kifejezés: egyrészt nem szelíd, másrészt nem növényi lényre utal. Mivel azonban aligha lesz lehetőség arra, hogy a zenetörténet méhlegelőin, erdei ösvényein járjunk, a Muzikális bestiák sorozat epilógusában Bősze Ádám zenetörténész gyűjti csokorba a muzsika históriáinak legszínesebb növényeit, ehető és mérgező gombáit.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
