A hangverseny műsora két fontos törekvést tükröz. Az első a barokk zene újbóli „birtokbavétele” a hagyományos szimfonikus zenekarok által. Az elmúlt évtizedekben, a historikus előadói gyakorlat térhódításával a szimfonikus együttesek felhagytak a barokk művek megszólaltatásával. Ezt a repertoárt újra a szimfonikus koncertek részévé kell tenni – természetesen a korhű előadói gyakorlat tanulságainak kamatoztatásával. Viac
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: piatok, 12. marec 2021, 19:30
Kocsis bérlet / 3
2021. március 12., péntek, 19:30
Zsoltár
Johann Sebastian Bach: III. (G-dúr) Brandenburgi verseny, BWV 1048
Dubrovay László: Cantata aquilarum (Sasok éneke)
***
Johann Sebastian Bach: II. (h-moll) zenekari szvit, BWV 1067
Kodály Zoltán: Psalmus hungaricus, op. 13
Bálint János fuvola
Fekete Attila tenor
A Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa (vezető karnagy: Hajzer Nikolett)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Halász Péter
Bach III. Brandenburgi versenye és II. zenekari szvitje a zeneszerző termésének két kivételes szépségű és széles körben népszerű darabja – az utóbbi egyben a fuvolairodalom egyik közkedvelt gyöngyszeme is. Kodály Magyar zsoltára, a Psalmus hungaricus, melyet a zeneszerző Kecskeméti Vég Mihály szövegére írt, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének félszázados évfordulójára született 1923-ban, s azóta a magyar zenetörténet nemzeti ereklyéjévé vált. A magyar kultúra egyik legnagyobb kincse ez a mű, amely komoly-tragikus hangon fejezi ki a nemzet lelkivilágát. Cantata aquilarum (Sasok éneke) című egytételes kantátáját Dubrovay László Gyurkovics Tibor versciklusára írta: a hazafias mű a magyarság sorskérdéseiről, az összetartozás érzésének fontosságáról szól. Bálint János az egyik legkiválóbb magyar fuvolaművész, aki szólistaként és kamaramuzsikusként rendszeresen lép fel idehaza és külföldön. Fekete Attila, a jeles tenor, a Magyar Állami Operaház tagja zenés színpadi művekben és oratorikus kompozíciók megszólaltatójaként egyaránt jelentős sikereket arat.
2021. augusztus 20-án nyílt meg az érdeklődők előtt a Budavári Palotában újjászületett Szent István-terem. Az államalapító Szent István királyunkról elnevezett helyiség a Budavári Palota a századforduló magyar iparművészetének csúcsteljesítménye volt. Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert terem Hauszmann Alajos tervei alapján készült el, kialakításában a kor legjobb magyar művészei és iparosai vettek részt.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
A Bohemian Betyars és a Parno Graszt együttműködése már évek óta tart, és egy egyedülálló zenei fúziót hozott létre, amely…
Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség,…
„Egy mindenkiért – mindenki egyért!” - ki ne ismerné Athos, Porthos, Aramis és az ifjú D’Artagnan történetét? A muskétások kalandjai…
