Nem lett kissé hízékony, pocakot eresztő úr - önmagával, a külsejével
szemben is igényes tudott maradni. Nem csömörlött meg, mint nem egy,
amúgy tehetséges pályatársa, hanem volt ereje ahhoz, hogy következetesen
dolgozzon, és máig hordozza azokat az értékeket, amelyekre talán föl
sem esküdött, ám amelyek következetes képviseletére szegődött. Nem lett
haknikirály, nem vállalt diszkókban play back föllépéseket a nagyobb
bevétel reményében, hanem folyton hitt az élő zene erejében és
fontosságában. Nem készített változó színvonalú lemezeket,
divathullámokat meglovagolva, hanem megtartotta kiváló szerző- és
zenésztársait. Nem fedezett fel a maga számára új technikát, és nem
kergette közönségét dögunalomba azzal, hogy valamely "izmus" mentén újra
és újra a régi dalait erőltette, hanem inkább készített egy-egy új
lemezt. Nem keveredett fontoskodásból politikai közszereplésbe, nem
züllött udvari zenésszé egyetlen kurzus alatt sem, és nem vált az
intellektuál-giccs képviselőjévé sem.
Nagyon nehéz ezt a mondatot megfogalmazni - alkotó emberről szólva
majdhogynem lehetetlen -, ezúttal mégsem kerülhető meg: Zorán egyszerűen
értékeket teremtő és közvetítő, meglehet, örökérvényű, s ami tán a
legfontosabb: mindvégig hiteles előadó volt és maradt.