Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni belső világa elevenedik meg Vecsei H. Miklós és a zenészekből, képzőművészekből álló QJÚB nevű társulás koncertszínházi előadásában. A produkcióval Radnóti Miklós halálának 80. évfordulójára emlékezünk.
Vecsei H. Miklós és a QJÚB
ÁZOTT HAJÁBAN HÉT HALOTT BOGÁR RAGYOG
Mik és Fanni belső világa
koncertszínház
Az előadás időtartama kb. 1 óra 50 perc, szünet nélkül.
Felhívjuk nézőink figyelmét, hogy az előadásban erőteljes hang- és fényeffektusokat valamint pirotechnikai elemeket használunk!
Ráhangoló az előadás előtt a nagyszínpadon Juhász Anna irodalmár előadásában.
Közönségtalálkozó az előadás után, vendég: Vecsei H. Miklós és Juhász Anna.
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni élete alapján a szövegkönyvet írta és rendezte: Vecsei H. Miklós
Játsszák:
Hegedűs Bori, Frimmel Jakab, Mihalik Ábel
Paczári Viktor, Ratkóczi Huba,
Vecsei H. Miklós
Közreműködik: Juhász Anna
Látvány: Palkovits Edina
Koreográfus: Kondákor Panka
Zenei vezető: Frimmel Jakab, Mihalik Ábel
Hang: Gál Máté
Vizuál: Palkovits Edina
Fénytervező: Kiss Lóránd
Színpadtér: Tóth Kázmér és Vecsei H. Miklós
Producer: QJÚB és iamyank
Rendező: Vecsei H. Miklós
Idén novemberben lesz 80 éve, hogy Radnóti Miklóst az abdai tömegsírba lőtték több tucat társával együtt. Halálának körülményei, életének utolsó évei és Gyarmati Fannival való kapcsolata, melyhez Gyarmati Fanni 102 éves koráig hűséges maradt, mind olyan motívumai a magyar történelemnek és ezen belül a magyar irodalomtörténetnek, amelyekről fontos, hogy beszéljünk, és fontos, hogy amennyire tudjuk, tisztázzuk a még tisztázatlan pillanatokat és viszonyokat.
A harmadik éve működő, fiatal zenészekből és képzőművészekből álló társulás, a QJÚB, a Nemzeti Színházzal együttműködésben próbál reflektálni ezekre az évtizedekre Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni életeseményein, egy világháborúk árnyékában születő életmű, valamint a krisztusi kereszt szabadságát és terhét tudatosan és tudat alatt is kereső fiatal magyar művész történetén keresztül.
„Születtem. Itt vagyok.
Felnőttem. S mire?
Igértek néked valamit?
kérdeztem egyszer én
magamban még süldőkoromban.
S mindjárt feleltem is:
Nem. Senki semmit nem igért.
S ha nem igért, a senki tudja mért.”
Részlet az előadásban elhangzó Előhang egy „monodrámához” című versből.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha…
A székely kapu az ősi erő, a hit, a remény, az Istenhez való tartozás jelképe, kommunikációs csatorna ég és föld…
A musical karakterei napjaink népszerű hazai és nemzetközi sztárjainak reinkarnációi. A darab szereplői olyan rock és pop legendák neveit viselik,…
