Variációk 2.

SZENVEDÉLY. ILLÚZIÓ. ÉRZELEM.

Az oboára és vonóstrióra komponált Fantázia-kvartett a Royal College of Music tizennyolcéves diákja, Benjamin Britten műve, mely több angliai előadás után 1934-ben elhangzott a kortárs zene nemzetközi fesztiválján (ISCM), Firenzében. A darab azonnal felkeltette a nemzetközi zenei világ érdeklődését a fiatal angol zseni iránt. A Rádiózenekar művészeinek második kamaraestjén egy fiatalkori Schubert-trió, Brahms és Bartók mesterművei mellett Weber harsonára és zongorára írt Románca is elhangzik. Utóbbi kiváló alkalom arra, hogy az előadó hangszerének lírai lehetőségeire irányítsa hallgatósága figyelmét.

Brahms: Esz-dúr brácsa szonáta, Op. 120.
Fülöp Levente – brácsa, Vida Mónika - zongora
Mendelssohn: e-moll vonósnégyes, Op. 44. No 2.
Pinkert Edina, Huszár Noémi – hegedű, Madák Katalin – brácsa, Matuska Flóra - cselló

szünet

Weber: Románc
Káip Róbert – harsona, Káip Prunyi Adrienn - zongora
Bartók: 44 hegedűduó – válogatás
Radics Ádám, Tóth Gabriella - hegedű
Britten: Fantázia-kvartett, Op. 2.
Soós Levente – oboa, Radics Ádám – hegedű, Fejérvári János – brácsa, Nagy Judit – cselló