Stephanus bérlet 23/24 4.hangverseny
A késő romantika, illetve a századforduló zenei palettájának különféle árnyalatait mutatja be a Szent István Filharmonikusok együttese karmesterük, Horváth Gábor vezényletével.
A késő romantika, illetve a századforduló zenei palettájának különféle árnyalatait mutatja be a Szent István Filharmonikusok együttese karmesterük, Horváth Gábor vezényletével.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. április 28. vasárnap, 18:00
Műsor:
Wagner: Parsifal – előjáték
Saint-Saëns: I. (a-moll) csellóverseny, op. 33
--
R. Strauss: Don Juan Op. 20 – szimfonikus költemény
Borogyin: Igor herceg – Polovec táncok
Közreműködik:
Temesvári Bence – cselló
Szent István Király Oratóriumkórus (karigazgató: Záborszky Kálmán)
Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium Női- és Férfikara (karigazgatók: Soltész Éva, Safarek Krisztián)
Szent István Filharmonikusok
Vezényel: Horváth Gábor
A Parsifal Wagner utolsó operája, és mint minden színpadi művének, librettóját a zeneszerző maga írta. Az ősbemutató 1882. július 26-án zajlott a bayreuthi Festspielhausban, nagy sikert aratva.
Az a-moll csellóverseny Saint-Saëns 1872-ben keletkezett alkotása, melyet a Párizsi Conservatoire közönsége hallott először, 1873. január 19-én, Auguste Tolbecque gordonkaművész hangszerén. A versenymű a francia komponista különösen termékeny időszakának gyümölcse: fiatal kora ellenére igen érett opus került ki a szerző keze alól. A Don Juan című művet Richard Strauss huszonnégy éves korában írta, a bemutatót 1889-ben maga vezényelte Weimarban. A Don Juan-témát számos kiváló zeneszerző feldolgozta Strauss előtt és után is, a szimfonikus költeményt Nikolaus Lenau Don Juan című verse ihlette. Nem a lovag kalandjainak és szerelmeinek eseménysora, hanem Don Juan szenvedélyes élete formálódik előttünk a zene által. A kompozícióban az érzelmek mindenféle árnyalata, a szomorúságtól a vidámságon át a gyengédségig és vágyakozásig felsorakozik a különféle nőalakok felvonultatásával.
Alekszandr Borogyin 1869-ben kezdett dolgozni élete legnagyobb vállalkozásán, a halála után három évvel közönség elé került Igor herceg című operán, a befejezés feladata azonban már két barátjára, Glazunovra és Rimszkij-Korszakovra hárult. Az opera ma este felhangzó részlete, a Polovec táncok az idők során önállósodott, és a koncerttermek gyakran játszott repertoárdarabjává vált.
Macskabál van az elhagyott színház ódon színpadán. Minden évben egyszer megrendezik a bált, és erre összegyűlnek a környék - nagyon is emberi tulajdonságokkal felruházott - macskái. Eltáncolják és eldalolják életüket.
Megható, mégis rendkívül szórakoztató előadás az öregedés folyamatáról, a függetlenség és a magány közti egyensúlyozásról, az örök vágyakozásról és a feltétlen életszeretetről.
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
"Pontosan 20 éve, 2005. március 14-én nyitotta meg kapuit a Müpa. Március 15-én és 16-án egy maratoni hétvége keretében ünnepeljük…
Ludovico Einaudi 2025-ben visszatér Magyarországra, hogy egy estére a zene, az érzelmek és a művészetek világába kalauzolja el közönségét.
3+ 90 perc, 1 szünettel Bábtechnika: kesztyűsbáb, pálcás báb