Mi okozza a politika elutasítását egyre szélesebb társadalmi rétegek körében? Milyen érzelmeket táplálunk a politika iránt, illetve mely érzelmeink elutasítása vezet a politika elutasításához?
Milyen érzelmek munkálnak a politikában és miért ilyen nehéz velük azonosulni?
Nem utolsó sorban pedig milyen hatással bír a politika elutasítása a társadalom fejlődésére, illetve eróziójára?
Homérosz Iliászának már kezdősorában (a magyar fordításban a kezdő szó) megjelenik a harag, melyet Peter Sloterdijk filozófus Harag és idő – kísérlet egy politiko - pszichológia megalkotására- című könyvében a változás és a fejlődés hajtóerejeként határoz meg. Bár ezt a heves impulzust már az antikvitásban is igyekeztek szabályozott keretek közé szorítani, a zsidóság és a kereszténység vagy akár a 20. századi totalitárius rendszerek is leírhatóak a harag gazdaságos felhasználása által, mint a haragot összegyűjteni és szervezett formába önteni képes nagy ideológiai rendszerek. Sloterdijk megvilágító erejű elemzése számos kérdést szegez saját korának, köztük az iszlamizmus jelenségét illetően, amely felfogható a féken tartott harag visszatéréseként.
A «no + politics or What We Want» egy kutatás és egyben intervenció-sorozat. Ezen « kutatás + intervenció » színpadra vitt előadásainak sora a társadalmi erózió folyamatával és hatásával foglalkozik, a nyugati társadalmakban érzékelhető társadalmi irányvesztéssel. Ebben a kontextusban vizsgálja a « no + politics » az
érzelmeket és a szenvedélyt, mint a politika mozgatórugóit, a politikai elköteleződés és a társadalmi változások eredőjét.
A « no + politics » ehhez az alkalomhoz kötődően maga is létre hoz egy előadói együttműködést. A műhelymunka, melyben az útkeresés közben számos lehetőség és hozzá kapcsolódó érzelem merül fel, a közösségképződés azonos aspektusaira utal. Ennek során az önérdek megváltozása, az összehangolt gondolkodás és cselekvés még jobban összekötik és elősegítik egy szolidáris közösség kialakulását. 6 performansz-művész, 1 zeneszerző, 2 videóművész és 1 rendező ez alkalomhoz kötődő performatív együttműködése 3 ország 3 városában, illetve egy utópikus jövőbeli térben.
A performansz sorozat egyes részei az alkotók aktuális benyomásait tükrözik: időhöz kötött intervenciók, melyek érzéki-esztétikai élményt hoznak létre a gondolatok és az átalakulás terében. Az előadás jellege: táncos - színházi - performatív akciók egyedi összjátéka, szöveges zenei vonatkozásokkal, konstruált hangterekben és videó
installációban, egyben a városi tér játéktérként való értelmezése. A helyi referenciák felkutatása által a különböző európai országokból származó társalkotók (angol, magyar, német) nézőpontjai is beépülnek az előadásba. A cél,
hogy a 3 különböző politikai élettapasztalat és kulturális környezeti háttér egy közös ’kommunikatív cselekvéssé’ (Habermas) váljék.
Alkotók:
Előadók: Malin Gebken, Miriam Gronau, Juhász Kata, Vadas Tamara Zsófia, Vass
Imre, Lena Visser,
Koreográfia: Az előadók
Videó: Simon Fildes / Edinburgh / UK – Dancefilm, Cornelius Schaper
Hang: Oliver Bedorf
Színpadkép / Rendezés / Koncepció: Michael Schmidt
Produkciós asszisztens: Magyar Dorottya
Kreatív producer: Lóky Tamás