A Frankenstein-terv központi kérdése, hogy mit tehet és mit nem tehet a más ember ezen a helyen, ahol mi, a többség fogalmazzuk meg kényszerűen, hogy mi is a másság, napi érdekeink, lakóhelyünk és adott pozíciónk, sikerünk és sikertelenségünk tükrében. Az előadás azt a mechanizmust mutatja fel fájó és nagyon is valóságos, aktív módon, amiben minden idegenkedés megfogan.
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. július 26. hétfő, 20:30
Mundroczó Kornél - Bíró Yvette: Frankenstein-terv
A Proton Színház előadása
“A teremtő gőgje: az alkotás nagyratörő,
de a létrehozott mű nagyobb lehet, mint a teremtő gesztus.”
A Frankenstein-terv központi kérdése, hogy mit tehet és mit nem tehet a más ember ezen a helyen, ahol mi, a többség fogalmazzuk meg kényszerűen, hogy mi is a másság, napi érdekeink, lakóhelyünk és adott pozíciónk, sikerünk és sikertelenségünk tükrében. Az előadás azt a mechanizmust mutatja fel fájó és nagyon is valóságos, aktív módon, amiben minden idegenkedés megfogan.
A normalitás vadhajtások nélkül nem nyerheti el értelmét, tehát előállítja a maga démonait, a maga vadait, a maga rémálmait, szörnyeit, deviáns alakjait, hogy legyen mihez képest megfogalmaznia önmagát. Amikor ez a leválasztás megtörténik, a normalitás megütközik a saját vadhajtásain, elámul, és meghozza az ítéletet: ez már nem tartozik hozzám. Ezért már nem vállalhatok felelősséget. Ez már a hatáskörömön, értékrendemen kívül esik, nem az én asztalom. Az élet úgy rendezi aztán, hogy ezekkel a rémekkel, értsd bűnözőkkel, nyomorékokkal, deviánsokkal csak a legritkább esetben kell találkozni, hiszen a leválasztáskor az elkülönítés is gondosan megtörténik társadalmi és individuális szinten egyaránt. A társadalom intézetekbe, az individuum a legmélyebb tudatalattijába zárja a maga “persona non gratait”.
A Frankenstein lényege egy olyan lázadás (a szörny lázad a puszta létével), mely kinyitja a gondosan lereteszelt zárakat és szembesít azzal, hogy normalitásunk nagyon esetleges és ingatag alapon dőlt csak el, tulajdonképpen a többség elvén. A szembesítés a szörny megjelenése, mely valódi és emberi és mindent kibillent a maga rendszeréből, mert létezésével hívja fel a figyelmet arra, hogy hogyan ítélkezünk. Mert minden pillanatban azzal kell szembesüljünk, hogy nem hozzá vagyunk hasonlóak, hanem mindenki máshoz. Mivel ő a “szörny, a deviáns, a valaki”, fittyet hányhat a világra, ezért nem foglalkozik a mi korlátainkkal és így irigylésre méltóan szabad. Ezt a szabadságot irigyeljük el tőle, és mivel integrálni nem tudjuk és talán nem is akarjuk – a félelmünk annál sokkal nagyobb, a gyávaságunk sokkal mélyebb – ezért elpusztítjuk.
Szereplők:
Viktória.................... Monori Lili / Spolarics Andrea
Frank Viktor............. Rába Roland
Magda..................... Mezei Kinga / Wéber Kata / Tóth Orsi
Argyelán Péter......... Derzsi János
Rendőr..................... Spolarics Andrea / Terhes Sándor
Natasa..................... Stork Natasa
Rudolf...................... Frecska Rudolf / Nagy Zsolt / Orth Péter
Argyelán Tünde....... Kiss Ágota
Díszlet, jelmez: Ágh Márton
Írta: Mundruczó Kornél, Bíró Yvette
Dramaturg: Petrányi Viktória
Rendezőasszisztens: Tüű Zsófia
Rendező: Mundruczó Kornél
Mundruczó Kornél, az előadás rendezője: “Filozófiai értelemben szerintem a fasizálódás lényege a félelemmel vegyes irigység. Szándékom szerint ezt a folyamatot kell a nézőnek az előadás alatt minél valódibb módon megélnie. A cél az lenne, hogy a kérdés ne az intellektuális csatornán merüljön fel, hiszen azon a csatornán helyes válaszokat tartunk raktáron, hanem olyan módon hasson a darab, hogy a meglepetéssel teli kíváncsiságtól, a szörny elutasításán keresztül szembesüljünk vele, hogy mi inkább vagyunk pultoslányok és konténerkereskedők, mintsem a mássággal, különlegességgel rendelkező egyén, a “más ember”. Amivel pedig végső soron szembe kell nézni, hogy mindennapi gyilkosságainkat és elutasításainkat nem a praktikum szüli, hanem a kínzó irigység és később a még kínzóbb megbánás, hogy nem tudtuk felvenni a harcot a szörnnyel. Hogy ő volt igazabb és erősebb nálunk. Ebben a felismerésben van a katarzis lehetősége. Ehhez az előadásnak olyan ajtókat kell döngetnie, ami túl van az értelem páncélajtóján.”
Díjak:
– Legjobb előadás – VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.
– Legjobb női főszereplő: Monori Lili – VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.
– A közönségzsűri díja – VIII. Pécsi Országos Színházi Találkozó 2008.
– Különdíj – 44. BITEF Fesztivál 2010. Belgrád, Szerbia
Támogatók: Bárka Színház, Mobilbox, PropClub, Trafó Kortárs Művészetek Háza
Az előadás hossza: 130 perc, szünet nélkül
A Kalamazoo egyenesen a Broadway-ről érkezik, a vígjátékban Hernádi Judit és Kern András sziporkázó játékát élvezhetik Sebestyén Aba rendezésében.
Hurrá! Először Debrecenben a Garden of Lights varázslatos fény és multimédia-kiállítása, ahol elmerülhetünk a képzelet és a kreativitás erdejében! Az őszi, téli estéken szeretettel várunk Pinokkió világában a csodálatos ZOO Debrecenben! Gyere el a szeretteiddel és fedezz fel egy mesebeli, varázslatos helyet!
MICHAEL® - THE MICHAEL JACKSON SHOW FROM LONDON WEST END
Angliai turnéját megszakítva érkezik Magyarországra a londoni West Endről…
A Modern Art Orchestra (MAO) kétrészes koncertjén a hangsúly a karácsonyi ünnepkörre és a hitélményt általában megragadó zenékre esik. Az…
Rumini újra a Magyar Színház színpadán! A tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek: Ferrit-sziget gonosz…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
