Koncert a Zene Világnapján
Műsor:
Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny
Csajkovszkij: VI. szimfónia
Műsor:
Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny
Csajkovszkij: VI. szimfónia
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. október 1. péntek, 19:30
KONCERT A ZENE VILÁGNAPJÁN
Közreműködik:
Kállai Ernő – Junior Prima díjas hegedűművész
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kollár Imre
Akadnak zeneszerzők, akiknek művészetét az egyes korokban különbözőképpen értékelték. Pjotr Iljics Csajkovszkij is ebbe a körbe tartozik, hiszen darabjait még hatvan-hetven évvel ezelőtt sokan hatásosnak és dallamosnak, ámde kissé bombasztikusnak ítélték. Mára szerencsésen helyrebillent ez az értékrend, és a tragikus sorsú orosz mester elfoglalhatta helyét a legjelentősebb alkotók között. Ha végigtekintünk életművén, hamar kiderül, hogy szinte valamennyi műfajban remekműveket alkotott. Operái, balettjei, szimfóniái, versenyművei éppúgy a hangverseny-repertoár részei, mint kamarazenenéje, vokális művei vagy egyéb hangszeres alkotásai.
D-dúr hegedűversenye a hangszer irodalmának egyik legtöbbet játszott remeke. 1878-ban a Genfi-tó mellett vakációzva vetette papírra, ahol súlyos magánéleti gondjai miatt keresett megnyugvást. A darab eredetileg a kor nagy hegedűs egyéniségének, a veszprémi születésű Auer Lipótnak szólt. Auer azonban fanyalogva fogadta a versenyművet, melyet végül aztán Adolf Brodsky mutatott be közönség előtt. Később Auer megbánta óvatosságát, olyannyira, hogy a partitúra nyomtatásra történő előkészítését is ő végezte. A D-dúr hegedűverseny ragyogóan ötvözi az európai versenymű-hagyomány erényeit a szláv nemzeti hangvétellel. Tételei, témái megkapóan dallamosak, mesteri kézzel formáltak és színesen hangszereltek. A szólista számára egyszerre kínálja az érzelmi-zenei kitárulkozás lehetőségét a magasrendű virtuozitás igényével. Súlyában, terjedelmében az alapvetően férfias Allegro moderato nyitótétel a meghatározó, témáinak feldolgozása a bécsi hagyományokon nyugszik. Középen a Canzonetta címet viselő, szlávosan mélabús, éneklő tétel áll, melynek címe itáliai élményekre is utal. Feloldásként, megállás nélkül – attacca – tör ki az ellenállhatatlan finálé, mely két, egymással ellentétes tánckaraktert dolgoz fel. Az egyik kirobbanóan szilaj, a másik visszafogott, lépegető jellegű zenei anyag, melyeket rondó jelleggel alkalmaz a zeneszerző.
A szimfóniákat jelentős számban alkotó zeneszerzők – mint például Haydn, Mozart és Beethoven – egyes darabjainak játszottsága általában különböző. Vannak köztük gyakrabban és ritkábban műsorra tűzött opuszok is, noha zenei értékeik gyakran azonosak. Csajkovszkij esetében is hasonló a helyzet. Hat, a Manfréddel együtt összesen hét szimfóniája közül a három utolsó sorszámú, a Negyedik, az Ötödik és a Hatodik a legjátszottabb. Ezek a boldogság keresésének útját álló sors és a végzet problematikáját jelenítik meg. Mindhárom szimfónia ennek a gondolatkörnek kifejtése, amint arról a szerzőnek pártfogójához, Nagyezsda Meck asszonyhoz írott sorai is tanúskodnak. A VI. „Patetikus” jelzőt is hordozó nagyszabású mű tulajdonképpen Csajkovszkij hattyúdala, pályájának végső állomása. Ennek ellenére szerzője számos újítást is alkalmaz, elsősorban formai tekintetben. Három, alapvetően lendületes, gyors tételt követően a darab fináléja súlyos, tépelődő adagio muzsika, mely mélységes fájdalmat tükröz. Első tételét, melyet lassú bevezető indít, néhány nap alatt vetette papírra a szerző. Másodikként keringőt hallunk, mely nem a szokásos ¾-es metrumú, hanem 5/4-ben szólal meg. Harmadik tétele intenzív, erőteljes induló zene, melynek hatásos lezárása gyakran megtéveszti a hallgatót, mert akár a teljes mű lezárása is lehetne. De ez után szólal meg a fájdalmas Adagio lamentoso, melyben sokak szerint Csajkovszkij saját halálát írta meg, elsiratva nehéz, csalódásokkal teli életét.
– baljos –
Kállai Ernő:
Sokoldalú hegedűművész, aki egyaránt szerepel szólistaként, kamarazenészként és koncertmesterként. Az egyik legnagyobb tekintélyű zenei lap, a The Strad „kifinomult és elegáns” játékát dicséri.
12 évesen nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneakadémia Különleges Tehetségű Gyermekek osztályába, majd 2006-ban teljes ösztöndíjat kapott a New York-i Juilliard Egyetemre, ahol Itzhak Perlman tanítványaként Bachelor és Master diplomát szerzett.
Elkötelezett kamarazenészként együtt koncertezett a világhírű hegedűművésszel, Itzhak Perlmannal és a Perlman Music Program tagjaival. Többször játszott a Magyar Rádió és Televízió, a France Musique és a New York- i WQXR klasszikus zenei rádió adásain, 2014-ben a Hungaroton kiadásában Mozart Szonáták lemeze jelent meg. 2015-től a Kállai Vonósnégyes primáriusa, 2016-tól a Magyar Állami Operaház koncertmestere.
2008-ban a Carnegie Hall Stern Auditóriumában szólistaként a Juilliard Zenekarral debütált. 2011-ben a New York-i Filharmonikusok kíséretével mutatkozott be, majd olyan nagy múltú helyszíneken is játszott, mint a párizsi Louvre Auditorium, a madridi Teatro Real, a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum, az Avery Fisher Hall, az Alice Tully Hall, a chicagói Symphony Hall, a Liszt Ferenc Zeneakadémia, a Vigadó vagy a Művészetek Palotája. Koncertezett szerte Amerikában, Kanadában, Mexikóban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Oroszországban és Svédországban.
Díjak, ösztöndíjak:
Cziffra Fesztivál Tehetség Díj, 2017
Fischer Annie-ösztöndíj, 2016
Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj, 2016
Weiner Leó Országos Kamarazene Verseny (Kállai Vonósnégyes) – 1. díj, 2016
Societa Umanitarita Nemzetközi Zenei Verseny, Milánó (Kállai Vonósnégyes) – 2. díj, 2015
Junior Prima díj, 2012
Nemzetközi Szigeti József Hegedű és Brácsaverseny – 2. díj, közönségdíj, 2012
Alexander & Buono Nemzetközi Vonósverseny, New York – 1. díj, 2011
Carl Flesch Nemzetközi Hegedűverseny – 1. díj, 2008
Juilliard Concerto Competition, New York – 1. díj, 2008
Salon de Virtuosi Ösztöndíj, New York, 2007
Nemzetközi Sarasate Hegedűverseny, Pamplona – Különdíj, 2005
Semmeringi Kodály Verseny, Ausztria – 1. díj, 2004
Semmering- Bécsi Klasszikus Verseny, Ausztria – 1. díj, 2004
Országos Zathureczky Hegedűverseny – 1. díj, 1998 és 2003
A hangverseny az Orosz Zenei Fesztivál keretében valósul meg.
A hatvanas évek elején ki - majd visszadiszidál egy tipikusan angyalföldi család: Fenyőék. A fiatal Mikibe (darabunkban Ricky) eddigre mélyen beleívódott mindaz, ami egy tizenévesnek Amerikát jelentheti: a rágó, a Marlboro, a hawaii ing, a Ballantines és mindenek előtt a rock and roll.
Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség, hogy előadásunk ősbemutató, a darabot magyar közönség láthatja először a világon.
“Az életet a haláltól elválasztó határ homályos és bizonytalan. Ki a megmondhatója, hol végződik egyik, és hol kezdődik a másik?” /Edgar Allan Poe/
A különleges fénypark Sisi-nek állít emléket, és olyan élményt ígér, amely ötvözi a történelmet, a művészetet és a modern technológiát.
Aronsen művének középpontjában egy kusza szerelmi történet és a megállíthatatlan olvadás áll – kérdés, hogy kit melyik fenyeget jobban.
„Egy mindenkiért – mindenki egyért!” - ki ne ismerné Athos, Porthos, Aramis és az ifjú D’Artagnan történetét? A muskétások kalandjai…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!