A mű alaptörténetét Dante Isteni színjátékának 30. énekében (Pokol 32-45.) találjuk meg – és találta maga a szerző is: ...„E bolond itt Schicchi Gianni, / és társait kínozni űzi kedve. ...Hogy másnak vette formáját magára”...
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: nedeľa, 15. máj 2011, 17:00
Gianni Schicchi - Mario és a varázsló
Szövegét írta: Giovacchino Forzano
Fordította: Nádasdy Kálmán
Közreműködik a Pécsi Szimfonietta
GIANNI SCHICCHI
Írta: Giacomo Puccini
Szövegét írta: Giovacchino Forzano
Fordította: Nádasdy Kálmán
Közreműködik a Pécsi Szimfonietta
MARIO ÉS A VARÁZSLÓ
Írta: Vajda János
Thomas Mann novelláját fordította: Sárközi György
Szövegét írta: Bókkon Gábor
Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház kibővített énekkara, a Pécsi Balett táncművészei és a Pécsi Szimfonietta
Giacomo Puccini: GIANNI SCHICCHI
A mű alaptörténetét Dante Isteni színjátékának 30. énekében (Pokol 32-45.) találjuk meg – és találta maga a szerző is: ...„E bolond itt Schicchi Gianni, / és társait kínozni űzi kedve. ...Hogy másnak vette formáját magára”...
Lelkes magyarázók fáradságot nem kímélve, Dante korának okmánytárait és levelesládáit átkutatva fellebbentették a fátylat a kissé homályos történetről, mely szerint Buoso Donati gazdag patrícius végrendeletében valamennyi családtagját kitagadja hatalmas vagyonából és mindent egy kolostorra hagyott.
A felháborodott rokonság a halott ágyába fekteti Gianni Schicchit, aki – így ígéri – a javukra végrendelkezik majd. A jegyző a félhomályos szobában nem veszi észre a cserét, Gianni Schicchi pedig mindent saját magára hagyományoz. A rokonok semmit sem tehetnek ellene, hiszen ha kiderül mesterkedésük, maguk is bajba kerülnek.
Giovacchino Forzano ebből a rövid történetből írta meg a vígopera szövegkönyvét, amely egyben utolsó darabja a Puccini által összeállított Triptichonnak.
Az Il trittico másik két darabja A köpeny (Didier Gold egyfelvonásosából Giuseppe Adami írta a szöveget) és az Angelica nővér (ugyancsak Forzano szövegével). Forzano szövegkönyve gúnyolja és bírálja Firenze feltörekvő polgárságának mohóságát, pénzéhségét: Gianni Schicchi alakja mögött – noha nevetünk rajta – ott érezzük a gátlástalan, külsőségeiben álszent újgazdagok világát.
A Triptichon bemutatóját 1918 decemberében tartották New Yorkban. A kritikusokat megosztotta a mű: az Angelica nővért fanyalogva fogadták, a Gianni Schicchi viszont egyértelműen kedvező fogadtatásra talált. Pucciniről a század „legszellemesebb zenekritikusa”, Bernard Shaw mondta ki: „Az a gyanúm, hogy ez a Puccini nevű
úr egyszer majd átveszi Verdi örökét...”
Vajda János, a mai magyar opera egyik legjelesebb képviselője Miskolcon született 1949-ben, a Zeneakadémián Petrovics Emil tanítványa lett. A 80-as években Amszterdamban folytatta tanulmányait. 2003-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
Nevéhez olyan művek fűződnek, mint a Barabás, a Mario és a varázsló, a Leonce és Léna és a Karnyóné c. operák, az Izzó planéták, Jön a cirkusz, Don Juan árnyéka rajtunk c. balettek, ezen túl több oratórium, zenekari, kamara, szóló- és kórusművek sokasága.
A Mario és a varázsló bemutatóját 1988 április 30-án tartották a Magyar Állami Operaházban. Szövegkönyvét Bókkon Gábor írta Thomas Mann novellájának felhasználásával. Az opera dramaturgiai különlegessége, hogy mindvégig megtartja az eredeti mű egyvonalú, a végkifejletre kihegyezett szerkezetét – minden esemény a végső drámát, Márió pisztolylövését készíti elő.
Valódi, operai értelemben vett főszereplője azonban Cipolla: ő az, aki végigénekli az operát, a többi szereplő csak egy-két mondatot énekel. A zenei anyag – vissza-visszatérő motívumaival – híven idézi meg azt a történelmi miliőt, amelyben a cselekmény, a dráma lezajlik.
A vidéki birtokon megállt az idő. Unalmas és untató emberek gyűlnek itt össze, akik egymást és önmagukat is halálosan unják. Isznak, sírnak, panaszkodnak, és unalmukban kínozzák egymást. Szeretnének még szeretni, de már nem megy. Olyan emberek ők, akiknek sehogy se jó. Megöregedtek, elkedvetlenedtek és reményvesztettek. Mintha hajótöröttek lennének egy történelemből kiszakadt lakatlan szigeten. De még élnek, mert élni kell, és tűrnek, mert tűrni kell.
A Walk My World Vergilius eposzát, Aeneas és Dido tragikus szerelmi történetét kelti életre, melyben Trója és Karthágó mitikus hősei a tánc és az újcirkusz nyelvén szólnak hozzád. A minden érzékszervre ható monumentális térbe belépve egy másik valóság tárul fel: saját utadon járva fedezed fel a hősök történeteit. Istenek játszmái, ármány és szerelem szövik át a lélegzetelállító installációk világát, ahol bármi megtörténhet: rejtélyek bontakoznak ki, elbűvölő karakterek csábítanak. Az ősi, mitikus történetet illetve a mítoszokból ismert isteneket, halandókat és különös lényeket nemzetközi hírű artisták és táncművészek keltik életre.
Június 27-én egy utolsó előadásra összeáll a nagy csapat. Színpadon Dolhai Attila, Serbán Attila, Kerényi Miklós Máté, Mészáros Árpád Zsolt…
Az idén 20. születésnapját ünneplő kétszeres Fonogram-díjas gyerekzenekar azt vallja, hogy ők nevelik a jövő közönségét.
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
