Goethe drámájában Egmont gróf annak ellenére küzd tovább németalföld függetlenségéért az elnyomó spanyol herceg ellen, hogy tudja, elfogják, és halál vár rá. A győzelmi szimfóniával végződő művet számos alkalommal adta a rádió az 1956-os forradalom alatt, amely törekvéseiben kapcsolódott az 1848-as forradalom és szabadságharchoz. Kossuth Lajos a nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, az 1848-as magyar szabadságharc szellemi vezére. Népszerűsége 1894-ben bekövetkezett halálakor és az azt követő évtizedek alatt – a Habsburg-ellenes eszmék erősödésével – ismét ugrásszerűen megnőtt. A Mahler-kortárs zeneszerző és hangszer-feltaláló, Moór Emánuel nyolc szimfóniája közül az 1895-ben befejezett harmadikat Kossuth emlékének ajánlotta. Elhangzása az utóbbi évek egyik legjelentősebb koncerttermi eseménye Magyarországon, igazi szimfonikus felfedezés. A huszonkét éves Bartók Béla nemzeti és zenei függetlenségének kinyilatkoztatása az 1904-ben éppen a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara által bemutatott, egytételes, de programcímekkel tagolt Kossuth „szimfóniai költemény”, amelyet Kodály politikai állásfoglalásnak nevezett.
