Ki ne vágyna a dicsőségre? Talán ezért Gloria a darab címe. Vagy mégsem?
A sikeres, fiatal drámaíró, Branden Jacobs-Jenkins Pulitzer-díjra is jelölt 2015-ös darabja Magyarországon másodszor, Tatabányán kerül műsorra.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date on this page: 2025. Mai 29. Donnerstag, 19:00
BRANDEN JACOBS-JENKINS: GLORIA
szatíra
Fordította: Totth Benedek
A New York-i lapszerkesztőség asszisztensei ádáz harcot vívnak egymással az érvényesülésért. Ráadásul mindjárt betöltik a harmincat. Sőt, van aki a negyvenet is, szegény pára. Versenyt futnak az idővel. Ha betöltik azt a bizonyos kort, és még mindig sehol nem tart a karrierjük, kénytelenek lesznek szembesülni az életük kudarcával. A „kultúrában” dolgoznak, ami köztudomásúlag egy süllyedő hajó, a munkakörnyezet lelketlen, az ambícióik határtalanok, a jövő bizonytalan és ezek ellentmondásából bizony mély frusztráció fakad, amit egymáson, végeérhetetlen szájkaratékban vezetnek le.
De hát ki ne vágyna a dicsőségre? Talán ezért Gloria a darab címe. Vagy mégsem?
Apró, ámde számukra kardinális bosszúságaik (leszerelték a kávéautomatát, nem ők írhatják a nekrológot az éppen elhunyt popdíváról) közepette az események nem várt fordulatot vesznek, a hírnévről szőtt álmaik után a puszta életük is veszélybe kerül. Ám a túlélők végre ihletet nyerhetnek a nagy mű megírására…
A sikeres, fiatal drámaíró, Branden Jacobs-Jenkins Pulitzer-díjra is jelölt 2015-ös darabja Magyarországon másodszor, Tatabányán kerül műsorra.
SZEREPLŐK
Bakonyi Csilla
Bartos Ági
Csabai Csongor
Dobó Enikő
Figeczky Bence
Maczky-Kő Bálint
Mikola Gergő
Német Klára
Pilnay Sára
Tóth Marcell
Urbán-Szabó Fanni
ALKOTÓK
Díszlettervező: Fekete Anna
Jelmeztervező: Kárpáti Enikő
Rendező: Guelmino Sándor
Az özvegy Lord Meldrum öccsével, anyósával, két lányával éli a húszas évek Londonjának felső tízezer-beli életét. A kényelmüket szolgáló szakácsnő, az inas, a komornyik, a szobalány legalább olyan színes egyéniség, mint a ház urai.
Jacques Offenbach és Victorien Sardou operettbe ágyazott politikai szatíráját 1872-ben mutatták be Párizsban. Magyar nyelven először most, a Budaörsi Latinovits Színházban kerül műsorra.
Karl Marx filozófiai munkája, A tőke tragikus félreértések tömegének alapja. Felismerései egy testet és lelket megnyomorító ideológiát hívtak életre. Miért…
Egy átbeszélgetett éjszaka története világrendek széthullásáról, barátságról, hűségről és árulásról.
Posten im Warenkorb
insgesamt:
Die Zeitbegrenzung des Kaufvorgangs ist abgelaufen! Bitte stellen Sie Ihren Warenkorb erneut zusammen!
