BEETHOVENNEL A SZABADBAN
Beethovennel a szabadban – 2023. július
A Nemzeti Filharmonikusok koncertsorozata Martonvásáron
több...
Beethovennel a szabadban – 2023. július
A Nemzeti Filharmonikusok koncertsorozata Martonvásáron
több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. július 15. szombat, 19:00
Kedves Közönségünk!
Egy ember az örökkévalóságnak – a filmtörténet klasszikusa Sir Thomas Moore-nak állít emléket, de ugyanilyen címmel készülhetne film Beethovenről is, hiszen zenéje mindig, minden körülmények között aktuális: a mi problémáinkról, örömeinkről és küzdelmeinkről szól, az eltelt évszázadok mit sem változtattak frissességén és közvetlenségén. Beethoven zenéje kortárs zene – nem véletlenül mondta Stravinsky ugyanezt a Nagy fúgáról. És Beethoven a miénk is, hiszen Budapesttől egy ugrásnyira terül el a gyönyörű martonvásári kastélypark, ahol egykor a bécsi mester is sokat időzött, a Brunszvik család vendégeként. A Nemzeti Filharmonikusok számára minden július ünnep – egy nagy zeneszerző zsenialitásának ünnepe. Hallgassuk együtt a martonvásári estéken, a csillagos ég alatt Beethoven remekműveit a legkiválóbb hazai muzsikusok tolmácsolásában!
Herboly Domonkos
a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója
2023. július 1., szombat, 19 óra
(esőnap: július 2., vasárnap)
II. Leonóra-nyitány, op.72a
III. (c-moll) zongoraverseny, op. 37
III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55
Berecz Mihály zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György
Egyetlen operája, a hűséget és szabadságvágyat dicsőítő Fidelio (1814) számára Beethoven négy különböző nyitányt is komponált, melyek közül a legnépszerűbb és legtöbbet játszott a III. Leonóra-nyitány. A mai estén ritkábban hallható testvére, a II. Leonóra-nyitány szólal meg, melynek különlegessége, hogy ez vezette be a Fidelio megszólalását az 1805. november 20-án lezajlott ősbemutatón. A nyitótételében az akkortájt különösen kedvelt „katonás” hangot megütő III. (c-moll) zongoraverseny (1804) komolyságával, moll hangnemével fordulat Beethoven versenyműveiben – formátuma, léptéke, ereje előre mutat. Jól illik a versenymű militáris modorához a két évvel későbbi III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia heroikus hangvétele. Mint köztudott, ezt a művét Beethoven Napóleonnak kívánta ajánlani, ám amikor megtudta, hogy az első konzul császárrá koronázta magát, dühösen széttépte a kézirat első lapját a Bonaparte felirattal, és a Sinfonia eroica – Hősi szimfónia – címet adta a műnek.
A Harmadik kulcsfontosságú mű, mert a romantikus kifejezésmódot előlegező négytételes alkotásban nemcsak dimenzióváltás zajlik, de a beethoveni hőskultusznak is ez a partitúra az egyik első dokumentuma. Berecz Mihály (1997) a fiatal magyar zongoristanemzedék egyik legtehetségesebb tagja, Vashegyi György (1970), a Nemzeti Filharmonikusok új főzeneigazgatója a barokk mellett a bécsi klasszikus repertoárnak is az egyik legjelentősebb hazai interpretátora.
2023. július 8., szombat, 19 óra
(esőnap: július 9., vasárnap)
II. (D-dúr) szimfónia, op. 36
G-dúr románc, op. 40
F-dúr románc, op. 50
VII. (A-dúr) szimfónia, op. 92
Pusker Júlia hegedű
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Héja Domonkos
II. (D-dúr) szimfóniáját (1801/1802) Beethoven életének abban a szakaszában írta, amelyet a Heiligenstadti végrendelet néven ismert, mélyen személyes vallomás fémjelez. Sokat taglalt, különös ellentmondás, hogy míg a végrendelet a teljes megsüketülés rémével szembenéző, humanista elveihez ragaszkodó, ám összetört lelkű Beethovent állítja elénk, a szimfónia csupa derű és energia, játékosság és humor. Egy évtizeddel később keletkezett a VII. (A-dúr) szimfónia (1811–1813), amely már a zeneszerző pályájának egy másik szakaszát reprezentálja. A mű a daktilikus ritmika igézetében fogant, Wagner „a tánc apoteózisának” nevezte, s a sokszor eksztatikusan fűtött muzsika a mámor dionüszoszi ünnepének vízióját tárja elénk. A két igen élénk karakterű szimfónia között a béke szigetét jeleníti meg a két hegedűrománc (F-dúr: 1798, G-dúr: 1801/1802), amely különleges helyet foglal el a zeneszerző életművében: míg Beethoven alkotásainak többsége küzdelmes, konfliktusgazdag, indulatos zene, ez a két szelíd opus maga a nyugalom és kiegyensúlyozottság – olyanok, mint két átszellemült imádság. Pusker Júlia az egyik legkiválóbb fiatal magyar hegedűs, aki a budapesti Zeneakadémia után a londoni Royal Academy of Music falai között fejezte be tanulmányait. Héja Domonkos (1974) tizenkilenc évesen létrehozta, majd évtizedeken át vezette a Danubia Zenekart, ezt követően külföldi vendégszereplések mellett a Magyar Állami Operaház volt működésének egyik legfontosabb színtere.
2023. július 15., szombat, 19 óra
(esőnap: július 16., vasárnap)
Egmont-nyitány, op. 84
A dicsőséges pillanat – kantáta, op. 136
V. (c-moll, „Sors”) szimfónia, op. 67
Szemere Zita, Szalai Ágnes szoprán
Horváth István tenor
Cser Krisztián basszus
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Cser Ádám
Opusok, melyek a küzdelem fogalmához kapcsolódnak. Az Egmont-kísérőzenét (1809/1810) Beethoven Goethe művéhez írta: a dráma a 16. századi németalföldi szabadságharcból meríti heroikus témáját. A Beethoven-alkotás legnépszerűbb részlete a nyitány, amely 1956 őszén gyakran megszólalt a budapesti rádió adásaiban, a magyar forradalom és szabadságharc egyik jelképévé válva. A dicsőséges pillanat című ritkán hallható alkalmi kantátát Beethoven a napóleoni háborúk befejezését követő Bécsi Kongresszus megnyitójára (1814) komponálta – a darab Európa győzelmét ünnepli a hódító hadvezér csapatai felett. A zenetörténet egyik leghíresebb darabja, az V. (c-moll, „Sors”) szimfónia ismét a küzdést jeleníti meg, ám immár nem történelmi léptékben, hanem az egyén életében. Az Ötödik a sorsával birkózó Embert állítja elénk: a hőst, aki a nyitótételben küzd, a lassúban megvallja hitét, a scherzóban
visszatekint életének démonaira, majd a fináléban diadalmasan ünnepli győzelmét. Tematikus egységével, tömörségével és szöveges program nélkül is ábrázoló szellemével a szimfónia a romantikát előlegezi, a 19. század szimfonikus költeményei felé mutatva. A kantáta vokális szólistái, Szemere Zita, Szalai Ágnes, Horváth István és Cser Krisztián a hazai énekestársadalom sokféle stílusban és műfajban járatos, kiváló képviselői, a Nemzeti Énekkart és a Nemzeti Filharmonikus Zenekart vezénylő Cser Ádám a magyar karmesterek középgenerációjának sokat foglalkoztatott tagja, aki számos hazai zenekar vendégeként aratott sikereket az utóbbi években.
Molnár Ferenc vígjátéka egy furcsa szerelmi négyszög története ironikus, szívfacsaró mese.
A NOX 2025 tavaszán egy igazán látványos és vadonatúj műsorral készül, melyet március 22-én, az MVM Dome-ban mutatnak be!
Élmény, zene, ajándék az egész családnak!
Igazából karácsony – szimfonikus koncertshow.
A Budafoki Dohnányi Zenekar fergeteges showműsora december…
Egyetlen ajándék – három feledhetetlen este! A népszerű karácsonyi ajándékbérlettel az Orlai Produkció közel 30 sikerelőadásából választhat szabadon hármat a…
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!