A Borsódy László trombitaművész által 1990-ben alapított „Sonatores Pannoniae” fúvósegyüttes a XVII-XVIII. századi hangszerek kópiáin szólaltatja meg a barokk kor ünnepi zenéit. Céljuk, hogy a zenei historizmusnak igazi értelmet és funkciót adjanak, ezzel szórakoztatva a koncertlátogató közönséget.
Koncertjeik atmoszférája, a muzsikusok játékkedve, valamint Borsódy László intenzív vezetése teszik egyedülállóan élményszerűvé a „Sonatores Pannoniae” fellépéseit.
A program:
Johann Heinrich Schmelzer (1623-1680): Intrada con Arie
Schmelzer a XVII. század egyik legjelentősebb osztrák zeneszerzője és hegedűvirtuóza. Pályafutásának legjelentősebb szakaszában udvari balettkomponistaként tevékenykedett. Az intrada műfaját tekintve a XVI-XVII. század hangszeres megnyitó, indulószerű, ünnepélyes bevezető műfaja.
Girolamo Frescobaldi (1583-1643): Ricercare
Frescobaldi a hangszeres irodalom formáit hatalmas és teremtő fantáziával gazdagította. Az egyik legnagyobb mestere volt a ricercare műfajnak, aminek jellegzetessége a különböző szólamok azonos szintre emelése, valamint a szólamok önálló mozgása. Frescobaldi -akitől már életében a kor zeneszerzői előszeretettel tanultak- halála után is hatással volt számos nagy komponistára, többek között Johann Pachelbelre és Johann Sebastian Bachra.
Johann Pachelbel (1653-1706): Fuga in d minor
Johann Pachelbel a német barokk zene egyik legjelentősebb alakja, korának egyik legnagyobb orgonistája volt. Szoros kapcsolatot ápolt a Bach családdal, kéziratait Johann Sebastian Bach szorgosan másolta magának. Kézirataiban 95 fúga maradt fent, ebből hallhatja a közönség a d minort. A fúga szó szerint futást, megfutamodást jelent, ami az imitációra utal; a szólamok egymást kergetik, vagyis egyazon motívum vonul végig a szólamokban egymásután.
Georg Friedrich Händel (1685-1759): Largo (a Xerxes operából)
Händel operáinak száma meghaladja a 40-et, melyek közül a Xerxes az egyik legsikeresebb. Megkomponálására a zeneszerzőt anyagi okok késztették. A librettot Silvio Stampiglia nyomán ismeretlen szerző írta, a cselekmény Xerxes perzsa királyról szól. A Largo (eredeti címén Ombra mai fú) Händel leghíresebb operaáriája.
John Stanley (1712-1786): Trumpet Voluntary
Az angol zeneszerző és orgonista 2 éves korában baleset következtében megvakult. Tehetségének ékes bizonyítéka, hogy 7 évesen már órákat adott, míg 12 évesen már a londoni Mindenszentek Templomának volt orgonistája. A most hallható trombita voluntary orgona kíséretében csendül fel.
Dietrich Buxtehude (1637-1707): Toccata
A dán-német zeneszerző orgonistaként dolgozott a lübecki Marienkirchében, ahol az Abendmusic hagyományát ápolta. Ez öt vasárnapon át tartó nyilvános hangversenysorozat jelentett, melynek hagyományát Buxtehude alapjaiban újított meg. Ő maga írta a műveket, melyeket előadatott. Belépődíj szedése helyett önkéntes adományok fejében szövegkönyveket árusított. Az esemény rengeteg zenészt vonzott, a hangversenyeket1810-ig minden évben megrendezték. Buxtehunde most hallható toccátája virtuóz; futamokkal és gyors figurákkal teletűzdelt szabadformájú, fantáziaszerű kompozíció.
Marin Marais (1656-1728): Suite
Marin Marais kezdetben a párizsi opera zenésze, majd királyi muzsikus volt a versaillesi királyi udvarban. Nevéhez köthető, hogy hazájában „létrehozta és megalapította a gamba császárságot”. Számos művének elveszett a kottája, azonban szerencsére a most hallható szvit fennmaradt az utókor számára.
Antonio Vivaldi (1678-1741): Domine Deus „Gloria”
A komponistáknak évszázadokon át elsődleges feladataik közé tartozott, hogy a szentmisékhez és istentiszteletekhez zenét írjanak, így a zeneirodalom hatalmas mennyiségű Gloria-tételt számlál. Míg azonban a mise többi állandó tétele jellemzően egy teljes mise-ciklus részeként került ki a zeneszerzők keze közül, addig a Gloria olykor hajlik az önállósodásra. A ma délután elhangzó mű is önmagában álló kompozíció, egy szoprán ária.
„Urunk, Istenünk, mennyei király, mindenható Atyaisten”
Johann Sebastian Bach (1685-1750): Choral „Jesu bleibt meine Freude”
A „Jézus nékem drága kincsem” a „Herz und Mund und Tat und Leben” kantáta záró korálja. A korál érdekessége, hogy eredetileg vonóshangszerre írt hármas szólam keretezi, melyet most fúvóshangszerek szólaltatnak meg. A korál XX. század egyik leggyakrabban átdolgozott komolyzenei darabja, melynek popzenei változata is készült.
Georg Friedrich Händel (1685-1759): Glory & Halleluja (A Messiásból)
A Messiás Händel máig legnépszerűbb műve, egyben a világ egyik leggyakrabban játszott oratóriuma. A zenetörténetben –talán egyedüliként– Händel kizárólag a Bibliából vett, szó szerinti idézeteket dolgoz fel oratóriumában.
A hangversenyek időpontja:
2018. július 13 és 27
2018. augusztus 10, 24, 31.
Kezdés:
16:00 órakor.
A koncert időtartama:
45 perc
Helyfoglalás az érkezés sorrendjében
A templom rendkívül gazdag történelmi múltja lehetőséget nyújt arra, hogy alaposan megismerkedjünk a magyar történelemmel, és történelmi személyiségekkel. Itt a román, a gótikus és barokk stílus egy helyen és egy időben kerül bemutatásra a látogatók számára.
Az ún. Contra-aquincumi római katonai táborparancsnoki szobáját 371-374 között használta Frigeridus dux parancsnok. A koncert előtt egy üvegből készült járófelületen keresztül meg is tekinthetjük ezt a becses római kori emléket. Szintén itt láthatjuk a Szent István korabeli keresztény bazilika alapfalait is. A koncertnek helyszínt biztosító templomépület jelenleg látható gótikus része a XIII. században, a barokk rész pedig a XVIII. században épült.
Építészeti értékei mellett a templom három magyar szent ereklyéjét is őrizi (Szent Gellért püspök, Szent László király és Árpád-házi Szent Erzsébet egy-egy ereklyéje), valamint egy ún. globális ereklyét (Szent Kereszt ereklye). A templom kiemelkedő történelmi eseményeknek is tanúja volt. Az országgyűlés több alkalommal is ülésezett itt: 1298-ban és 1525-ben. A plébánia területén két alkalommal választottak királyt: 1458-ban Mátyást, 1490-ben pedig II. Ulászlót.
A templom plébániáján kötött házasságot Kossuth Lajos, és itt volt Széchenyi István jelképes pesti búcsúztatása is 1860. április 30-án. 1867. június 8-án a templom előtti téren tett esküt az ország megvédelmezésére I. Ferenc József magyar király.
A templom majd 300 éves zenei történettel is rendelkezik. 1801-ben ebben az épületben zajlott le Wolfgang Amadeus Mozart Requiem című művének magyarországi ősbemutatója egy gyászmise keretében.
Érdekes és fontos tény, hogy hét évig a plébánián élt, és a templomban nagyon sokat vezényelt Liszt Ferenc is. „Misse Choralis” című művének ősbemutatója a templomban volt 1872. február 4-én. Halála után itt volt az ősbemutatója 1929. nagypéntekén a „Via Crucis” című zseniális művének is.
A templom jelenlegi orgonáját a Rieger orgonaműhely építette 1932-ben. A II. Világháborúban megsérült orgonát többször felújították és modernizálták. Utolsó felújítására 2016-ban került sor, amikor az 5.621 síp újrahangolását és tisztítását végezték el.
Jó szórakozást és szép élményeket kívánunk!