Költő, író, újságíró, forgatókönyvíró, operett-librettista.
Élete:
Jogot tanult, de félbeszakította tanulmányait, és 1918-ban újságíró lett. 1919-től az Új Hírek munkatársa volt. Pályája elején verseket, kabarétréfákat, novellákat, és egyfelvonásosokat írt, majd megírta a Levendula című darabot (1923), mellyel egy csapásra befutott, korának legkeresettebb librettóírója lett, de szívesen…
a Monarchia Operett vendégjátéka esőnap: július 27. (vasárnap)
Költő, író, újságíró, forgatókönyvíró, operett-librettista.
Élete:
Jogot tanult, de félbeszakította tanulmányait, és 1918-ban újságíró lett. 1919-től az Új Hírek munkatársa volt. Pályája elején verseket, kabarétréfákat, novellákat, és egyfelvonásosokat írt, majd megírta a Levendula című darabot (1923), mellyel egy csapásra befutott, korának legkeresettebb librettóírója lett, de szívesen írt szövegeket zeneszámokra, versei a korabeli lapokban jelentek meg. 1928-ban szerződött a Király Színházhoz. Több darabját is megfilmesítették: Kölcsönkért férjek (1942), a Hollywoodban megfilmesített Eltörött a hegedűm (1928), Édes ellenfél (1941), Erzsébet királyné (1940), Pepita kabát (1940). A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben nyugszik (34-2-44).
Operettekjei:
Amerika lánya (1924);
Régi jó Budapest (1925);
Csókos asszony (1926);
Muzsikus Ferkó (1926);
Aranyhattyú (1927);
Eltörött a hegedűm (Andai Ernővel, 1928);
Miss Amerika (1929);
Én és a kisöcsém (1933);
Hulló falevél (1935);
Vén diófa (Hertelendy Istvánnal, 1943);
Egy boldog pesti nyál (1943) Mária főhadnagy (1943)
