Színművésznő és rendező.
A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Férje Szűcs Lajos magyar olimpiai bajnok labdarúgó.
Pályája:
A Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte el. Az évek során tagja volt a Pécsi Nemzeti Színház (1962-1966), a Vígszínház (1966-1970), a…
Jelenleg nincs futó program!
Színművésznő és rendező.
A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Férje Szűcs Lajos magyar olimpiai bajnok labdarúgó.
Pályája:
A Színművészeti Főiskolát 1962-ben végezte el. Az évek során tagja volt a Pécsi Nemzeti Színház (1962-1966), a Vígszínház (1966-1970), a Mikroszkóp Színpad (1970-1973), a kecskeméti Katona József Színház (1973-1976), a Radnóti Színház (1976-1985), a Népszínház (1985-1990) és a József Attila Színház (1990-) társulatának.
Drámai (Antigoné, Hamlet) és prózai szerepek mellett játszott komédiában és operettekben is.
Sokat foglakoztatott film- és tévészínésznő. Híres szerepe 1962-ben az Az aranyember című regényadaptáció Noémija volt.
Országos ismertségét, népszerűségét a tévésorozatokban játszott (például: a A Tenkes kapitányában és a Lindában) játszott alakításai is erősítették.
Rendezőként is jelentős sikereket ért el. Évekig volt "mindenese" a Táci Gorsium Nyári Játékainak. Több tévéjátékot is hasonló minőségben jegyez.
"Szabad idejében" több száz önálló estet tartott Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós műveiből. Sanzon-összeállítása is sikeres volt.
2008-ban megjelent "Zeneképzelet" c. CD-je, melyet a Várnagy Andrea - Farkas Zsolt zongoraművész házaspárral közösen készített.
1969-ben házasodott össze Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgóval. Fiuk Szűcs Csaba.
1975 és 1989 között az MSZMP tagja volt, 1994 és 1998 között az MSZP színeiben országgyűlési képviselő volt (egyéni mandátum, Budapest 22. sz. egyéni választókerület). 1980-ban a színész szakszervezet elnökségi tagjává választották.
Évtizedek óta Máriabesnyő-Gödöllő lakója. A város művészeti életének meghatározó személyisége.
Díjai:
* 1976 Jászai Mari-díj
* 1979 SZOT-díj
* 1980 Érdemes Művész
* 1987 Kiváló Művész
* 2005 Polgár díszpolgára
* 2007 Kossuth-díj
* 2007 Bilicsi-díj
* 2009 Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában
* 2010 Gödöllő díszpolgára
Szerepeiből:
Színház:
* Kuznyecov: Fekete vagy vörös (Tamara)
* Arbuzov: Irkutszki történet (Nyura)
* Arthur Miller: Salemi boszorkányok (Williams Abigel)
* Brecht:
o Galilei (Ifjú hölgy)
o Antigoné (Címszerep)
* Jókai Mór-Illés Endre-Erdődy János: Gazdag szegények[1] (Lidi, varrólány)
* Shakespeare:
o Rómeó és Júlia (Capuletné)
o Othello (Bianca)
o III. Richard (Lady Anna)
o Vízkereszt vagy amit akartok (Olívia)
* O’Neill: Amerikai Elektra (Lavinia)
* Achard: Bolond lány (Josefa Lantenay)
* Rostand: Cyrano de Bergerac (Roxan[2])
* Gorkij:
o Éjjeli menedékhely (Nasztya)
o A Nap fiai (Melánia)
* Baldwin: Ének Charlie úrért (Juanita)
* Breffort: Irma, te édes (Címszerep)
* Molnár Ferenc: Liliom (Mari)
* Fényes Szabolcs-Harmath Imre: Maya (Címszerep)
* Fejes Endre: Rozsdatemető (Csele Juli)
* Pályi András: A tigris (Pötyi)
* Bruckner: Angliai Erzsébet (Izabella)
* Eduardo De Filippo:
o A cilinder (Rita)
o A komédia bosszúja (A hegylakó felesége)
* Sartre: Legyek (Elektra)
* Békefi István: Egy asszony gyilkos vallomása (Ileana)
* Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (Grusa)
* Milos: Királygyilkosság (Leány)
* Heltai Jenő: A néma levente (Beatrix)
* Thurzó Gábor: Az ördög ügyvédje (Orsolya nővér)
* Krúdy Gyula: A vörös postakocsi (Tizenhárom Sári)
Film: * Veri az ördög a feleségét - Sarlai Imrével
* Partnerei: Szabó Lajos és Anatol Constantin
* Indul a bakterház - A gyermekfőszereplő: Olvasztó Imrével
Játékfilmek:
* 1959 Epresszóban
* 1961 Pesti háztetők
* 1961 Zápor
* 1962 Legenda a vonaton
* 1962 Az aranyember
* 1962 Isten öszi csillaga
* 1963 Hattyúdal
* 1963 Tücsök
* 1964 Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?
* 1965 Fény a redőny mögött
* 1965 Tilos a szerelem
* 1967 Nem várok holnapig
* 1968 Egri csillagok
* 1970 Érik a fény
* 1970 Szerelmi álmok
* 1970 N. N. A halál angyala
* 1970 Sose fagyunk meg
* 1972 Hekus lettem
* 1973 Plusz-mínusz egy nap
* 1974 Ámokfutás
* 1975 Ballagó idő
* 1976 Az öreg
* 1976 Az ötödik pecsét
* 1976 Pókfoci
* 1976 Zongora a levegőben
* 1977 Herkulesfürdői emlék
* 1977 Kossuth vagy Széchenyi? (rendező)
* 1977 Veri az ördög a feleségét
* 1978 Egyszeregy
* 1978 Olyan mint otthon
* 1979 Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét?
* 1979 Szabadíts meg a gonosztól
* 1979 Mese habbal
* 1980 A mérkőzés
* 1980 Kojak Budapesten
* 1981 Ripacsok
* 1982 A hentessegéd
* 1983 Mennyei seregek
* 1983 Visszaesők
* 1983 Te rongyos élet
* 1991 Sztálin menyasszonya
* 2004 Montecarlo!
* 2008 Majdnem szűz
Tévéfilm:
* 1964 A Tenkes kapitánya 1-13.
* 1964 Az én kortársaim II.
* 1967 Társasjáték
* 1967 Princ, a katona (tévésorozat)
* 1968 Bors 1-15.
* 1967 A koppányi aga testamentuma
* 1972 Szerelmespár
* 1973 Gúnyos mosoly
* 1973 Két fiú ült egy padon
* 1975 Az utolsó tánctanár
* 1975 Trisztán
* 1975 Svédcsavar
* 1976 Csongor és Tünde
* 1976 Megtörtént bűnügyek tévésorozat A müncheni férfi című része
* 1977 Két pisztolylövés
* 1977 Az ész bajjal jár
* 1978 Fent a Spitzbergáknál
* 1979 Aki mer, az nyer
* 1979 Csillag a máglyán
* 1980 Indul a bakterház
* 1980 A Sipsirica 1-2.
* 1980 Névnap
* 1980 A különc
* 1980 Kulcskeresők
* 1981 A névtelen vár 1-6. (tévésorozat)
* 1984 Linda
* 1984 Bolondok bálja
* 1984 A láperdő szelleme
* 1984 Szálka, hal nélkül (tévésorozat)
* 1985 Anna és Anton
* 1986 A falu jegyzője (tévésorozat)
* 1986 A fantasztikus nagynéni 1-2.
* 1987 Dada
* 1987 Linda
* 1998 Francia négyes
* 2004 Barátok közt
Rendezések, színházi adaptációk:
Hangoskönyv: Egy gésa emlékiratai
Könyvei:
* Kerek erdő meséje
* Mesés játékok, játékos versek
* Mitől fogytam le
* Mitől híztam meg
Hang és kép:
Kabaréjelenetek:
* Néma levente (Partnere: Antal Imre)
* Jó kedvem van (Partnere: Balázs Péter)
* Társbérlet (Szerzők: Gádor Béla-Darvas Szilárd. Partnerei: Gálvölgyi János és Kern András)
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
