Keresés: nemzeti színház

József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait.

Storyville Jazz Band koncert Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban: 2024. december 27-én.

A vörösbegyek állítólag azért pusztulnak el, mert nem ürítik kellő rendszerességgel a szelektív kukákat. Ezt a hülyeséget… Egy lány találkozik egy fiúval. A lány épp a szemetet viszi a szelektív kukákhoz. Ha a lány nem táncolna a kukák előtt, a fiú talán le sem fényképezné. Ha a lány apja nem szemetelne annyit, a lánynak talán le se kellett volna menni a kukákhoz. Holczer Dávid első, Balettláb című darabja, mellyel bekerült a Déryné Program Drámaírói Műhelyének mentoráltjai közé, ősbemutatóként ígér kortárs kamaraszínházi élményt a Győri Nemzeti Színház nézőinek.

Négyszereplős színpadi játék, humoros, szatirikus alaphelyzeteken alapuló rögtönzések és helyzetgyakorlatok sora, mely gyorsan a közönség kedvence lett.

MESÉS ZENÉS EVÉS

Goethe 1774-ben, nyolc nap alatt írta meg a mindössze öt jelenetből álló tragédiát. A Clavigo címre keresztelt mű a drámaíró munkái közül talán a legtisztább vonalvezetésű, mégis karaktereiben gazdag, érzésvilágában finoman árnyalt. Cselekménye részben személyes élményekből táplálkozik, elmesélve a Kanári-szigeteki író José Clavijo y Fajardo Beaumarchais húgával történő leánykérését. A drámában Clavigo, a hűtlen szerelmes, ki a karrier vágytól hajtva elfeledkezik házassági ígéretéről és a halálhoz közeli állapotba kergeti elhagyott kedvesét, megtorlójára talál annak lovagias bátyjában, ki az igazság bajnokaként lép fel, hogy visszaállítsa a felborult rendet.

HOBO: Majdnem hatvan éve figyelem a popzenét és elég régóta külön úton ugyan, de kapcsolatban vagyok vele. Sok éve foglalkoztat a gondolat, hogy valamilyen formában megírjam azt a rengeteg mindent, amit a szakmáról, kollégákról tudok.

színmű

Martin McDonagh komédiája az ellenségeskedés mögött a szeretet és a megbocsátás lehetőségére kérdez rá. Csupa nyelvi bravúr és poén, sötéten mulatságos helyzet, nagyszerű szerepek, és annyi szív, amennyi el sem fér egy négyszereplős darabban.

Szabó Magda műve talányos életet zár be egy olyan szimbolikus ajtó mögé, amely felnyitására mindannyian áhítozunk. A kriminek sem utolsó történetben a nyomozás a két nő belső világába vezet.

Rudolf Franz Ferdinand Höß az auschwitzi haláltábor parancsnoka. Hogy válhat náci tömeggyilkos egy ötgyermekes családapából? Sérti-e az áldozatok emlékét, hogy egy ilyen ember életútját mutassuk be másfél-két órán át? Megpróbáljuk megérteni a megérthetetlent, – hogyan jöttek létre azok a bűnösök, akik irányításával megtörténhetett a történelem legmegbotránkoztatóbb tragédiája: a holokauszt – hogy ne felejtsünk, hogy a történelem ne ismételje önmagát, hogy mindig feltegyük a kérdést: az az út, amin mi járunk, helyes-e? „Nem törtem a fejemet azon, hogy helytelen-e a dolog. Szükségesnek látszott” – Rudolf Höss A szövegkönyvet írta: Nagy Márk és Karácsony Gergely Rendező: Nagy Márk Előadja: Karácsony Gergely Látványtervező: Virág Vivien Az előadás hossza: 110 perc

A Vartich József Bérlet második előadását a Győri Nemzeti Színház hozza el Salgótarjánba!

A csengő különlegessége az, hogy egyike a ritka kincsnek számító kamaraoperáknak, és az is, hogy szövegét maga a zeneszerző írta. Különleges élményeket tartogat tehát Don Annibale patikus bohó története. Egy pillanatkép szemtanúi lehetünk: a friss házasoknak egyetlen éjszakájuk van együtt, a férjnek hajnalban utaznia kell. A fiatal szerelmes, Enrico egész éjen át feltartóztatja az idősödő férjet, Annibalet a hitvesi ágytól. Ugyan miért? A megfejtés igen egyszerű: szerelmes a fiatal és szép újdonsült menyasszonyba, Serafinába. A patika csengője tehát háromszor szólal meg, Enrico háromszor ölt álruhát. Negyedszerre már magát adja, és a postakocsi indulására figyelmezteti a pórul járt férjet. Ő megy, a fiatalok pedig maradnak...

A Füge Produkció előadása a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház stúdiószínházában lesz látható.

Szabad színház és derű, groteszk jelenetek és álpatetikus hangvétel – ám az előadás a színházról mint a túlélés lehetőségéről is szól a hazáját elhagyni kényszerülő beregszászi társulat előadásában.

Az Álomgyár beteljesületlen vágyaink iparosított előállítótere. Hollywood-i stílusban. Azaz, izgalmas külső mögé rejtett belső kiüresedettség. Korunk egyik legkiemelkedőbb drámaírójának, Ivan Viripajevnek tollából származó történet rendkívül egyszerű, mégis örökérvényű emberi tulajdonságokra épít, felhasználva az amerikai filmipar unalomig ismételgettet kliséit. Egy átlag péntek este, itallal, narkotikumokkal és annak minden velejárójával összekuszálja tíz átlagember történetét, akik saját belső problémáikkal küzdve magukra erőltetik a minden rendben van amerikai életérzést. Ahogy beljebb kerülünk az álomgyári örvénybe, egyre inkább szűnik meg az eddig biztonságot adó sematikus világ és jutunk el mindennapjaink abszurd közjátékáig. Mindannyian élünk valamiért, mindannyian elveszünk néha, mindannyian próbálkozunk és mindannyian keressük az utat a szeretet felé, ez az Álomgyár.

Strindberg első házassága zátonyra futásakor vetette papírra Az erősebb című színművet (1889). Háromszor nősült, de a nőkkel kialakított kapcsolata sem volt zökkenőmentes, az életét végigkísérte a nyomor és üldözési mánia gyötörte. Mondhatni, a drámán keresztül, önéletrajzi hangja szólal meg a színpadon. “Kávéházi sarok. Kisasztal, poros székek. Ócska karácsonyi zene szól. A hely szinte üres. Rajtunk (nézőkön) és pincéren kívül, csak egy nő olvasgat az ablak közelében. Nyugtalanító nyugodtság. Pár perc múlva egy feltűnő nő ül az asztalához. Véletlen találkozó.” Az erősebb című színművében, két nő egymásnak feszülését, folyamatos státuszváltását követhetjük nyomon. Az erősebb című előadásnál a Nézőtérnyitás 19.25-kor történik. Az előadás hossza: 60 perc

Rendező: Ifj. Vidnyánszky Attila

A Győri Nemzeti Színház fiatal művészeiből verbuválódott csapat hozta létre az Csokonai Vitéz Mihály: az özvegy Karnyóné és a szeleburdiak című darabjából az Özvegy K-né című előadást a KultUp Program kezdeményezésére. Az idén Junior Príma Primissima -díjat kapott Hajdu Tibor rendezte az előadást, a résztvevők: Mihályi Orsi, Bródy Norbert, Sárközi József, Sík Frida.

A történet középpontjában Sára áll, aki jelenleg Ádám párja, akivel egy hosszú kapcsolat lezárása után esett szerelembe. Korábbi párja, Rafi volt, akivel 25 évesen találkozott, ez volt az első tartós párkapcsolat mindkettejük életében, összesen nyolc évig tartott, ám nem problémáktól mentesen. Rafi ugyanis erős befolyással volt Sára személyiségének alakulására, döntéseinek meghozatalára. A kapcsolatból egy idő után ki kellett törnie, de ezt nem tudta egyedül megtenni, úgy érezte, szüksége van egy megmentőre, és akkor találkozott Ádámmal. A megmentő – áldozat szerep ugyanakkor szintén rejt veszélyeket, és a legritkább esetekben alakít ki egyenrangú viszonyokat egy párkapcsolatban. Sára egyre inkább azt érzi, hogy nincs saját akarata, kiszolgáltatott mások befolyásolási szándékaival szemben. A helyzetet csak bonyolítja, hogy mind Rafi, mind Ádám Sárát vádolja azzal, hogy alapvetően manipulatív a viselkedése. A történet nem kíván igazságot tenni a szereplők között, a valóság kibogozását a nézőkre bízza, akik az előadás több pontján résztvevőként beszélgethetnek a szereplőkkel, kideríthetnek és ütköztethetnek tényeket, feltárhatják a múltat, és akár tanáccsal is elláthatják a karaktereket.

Olasz nyelven magyar felirattal A Bohémélet c. opera igazi ajándéknak ígérkezik a győri közönség számára, hiszen Puccini műve - szépsége által - mindörökre bevonult a halhatatlanok közé. Népszerűsége talán a zeneszerzői attitűdben van: hősei nyomorognak és éheznek, albérletük díját sem tudják kifizetni. Ebből kifolyólag nyomasztó hangzásvilágot várnánk az operától, de nem ezt kapjuk. Puccini operájának hősei a fiatalság költői lelkületével festik át ezt a komor képet élhetővé, szerethetővé, mert minden nélkülözésük ellenére szeretnek élni. A valósággal való szembenézésük megrendítő erejű: a halál jelenléte kijózanító brutalitással rántja földre ezt, az életet csak bohókás játéknak tekintő lebegést.

“A legtöbbször pokol ez a hely, szűk kis tüzes pokol.”

Az Egy óra versek közt előadásain a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek társaságában/tolmácsolásában klasszikus és kortárs költők legszebb költeményeit hallhatják a kedves látogatók.