Keresés: Müpa 20

Hogyan tanuljuk meg az élet legfontosabb dolgait? Szigorú figyelemmel, fegyelmezetten, csendben ülve, vagy esetleg szemlélődve, játszva, másokat is bevonva? A Berecz család az egyik legékesebb példája annak, hogy sokszor az utóbbi a célravezetőbb. Berecz András énekesként, mesemondóként, mesegyűjtőként a magyar népi kultúra megkerülhetetlen alakja, aki fiaival igazi összeművészeti estre hívja a közönséget.

Három különböző karakterű énekesnő, akik három évtizede megkerülhetetlen előadói és motorjai a hazai népzenei-világzenei életnek.

Hogyan lehet legegyszerűbben leültetni egy családot egy térben, ha annak tagjai egytől egyig világjáró, elismert művészek? A legjobb recept egy ünnepi, közös koncert!

Mi jut eszünkbe, ha azt a szókapcsolatot halljuk: magyar dal? Azonnal beindul a fejünkben a lemezjátszó? Máris dúdoljuk valamelyik kedvencünket? Amit hallunk, merőben más, mint egy cseh, lengyel, angol vagy amerikai dal?

A Müpa megnyitása óta közel egy emberöltőnyi idő telt el. Az egykori ígéretes, feltörekvő csillagok mára a hazai és nemzetközi zenei élet megkerülhetetlen szereplőivé váltak. Kokas Katalin és az évad művésze, Kelemen Barnabás a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem jól ismert fellépői, akik számtalan alkalommal varázsolták már el a közönséget vibrálóan friss, üde hangvételű játékukkal. Ünnepi estjük mégis új mérföldkő pályájukon.

Minden családnak megvannak a maga nagy kedvencei, legyenek azok filmek, ételek vagy éppen zenék. A Ránki család egyik ilyen közös találkozási pontja a Liszt-életmű.

A Recirquel az ország első újcirkuszi társulataként alakult meg 2012-ben, új formanyelvet kialakító produkcióik a kezdetektől a Müpával együttműködésben jöttek létre – hol a Fesztivál Színházban, hol az épület mellett felállított sátorban láthatóak.

Ki ne álmodna arról, hogy legközelebbi szeretteivel kezd közös örömzenélésbe? Lakatos Mónika esetében ez az álom nem elérhetetlen kívánság, hanem a mindennapok része. A rendszeres közös zene és tánc családjának fontos szeretetnyelve, amelyet a gyerekektől az idősebbekig mindenki egyformán beszél.

Bach csellószvitjei egytől egyig fület gyönyörködtető zeneművek, ugyanakkor zenetörténeti szerepük sem elhanyagolható. Ezek a nagy jelentőségű kompozíciók mérföldkövek a csellóirodalom történetében, amelyeknek köszönhetően az instrumentum egyre gyakrabban léphetett elő szólóhangszerként is.

Meddig tart egy levegővétel? Legtöbbünknél csak egy észrevétlen pillanatig, és legfeljebb másfél percig tudjuk bent tartani a szuszt. Trombitásaink lélegzetvétele viszont húsz évvel ezelőtt kezdődött a Müpában, és azóta sem ér véget – trombitás generációk egész sora varázsolta el a megnyitás óta a közönséget.

Ki ne írt volna verset, amikor először volt szerelmes, vagy netán az élet értelmén gondolkozott? Így volt ez több száz éve, így van ez ma is. De vajon mi a közös Bachban, Mozartban és egy mai popsztárban? A Ragyogó húszasok erre keresi a választ, hiszen az évszázadok során más lett a világ, de a nagy kérdések nem változtak. Vajon az ifjúság minden korban ugyanazzal a szenvedéllyel veti bele magát egy új szerelembe, és ugyanúgy áll az „élet értelme” kérdéséhez?

A Liszt- és Erkel-díjas Oláh Kálmán neve fogalom itthon és a nemzetközi jazzéletben egyaránt. Virtuóz zongorista, zenekarvezető, díjnyertes jazzkompozíciók és nagyívű klasszikus művek szerzője, pedagógus – és nem utolsósorban büszke édesapa.

A több mint másfél évtizede indult Random Trip az ország egyik legizgalmasabb zenei projektje. Két állandó tagja, a dobos Delov Jávor és a lemezlovas DJ Q-Cee mellett minden koncerten más-más előadók működnek együtt, hogy közösen kutassák fel az improvizatív örömzene határait.

Az 1980-as évek óta jazzlegendák partnere volt, közben pedig maga is legendává vált. Balázs Elemér dobos, zeneszerző, zenekarvezető már a Trio Midnighttal és a Balázs Elemér Grouppal is történelmet írt, de a Balázs-sztori folytatódik.

Mire utalt Bartók, amikor a néphagyományok „tiszta forrásáról” írt? A válasz ezer szó helyett egyetlen gálaest, amin a hazai néptánc három kiváló együttese lép színpadra.

Sokan még ma is a cigányzenéből ismerik a cimbalmot. Nem alaptalanul, hiszen Csík Benedek is e hangszer virtuóz képviselője, aki tizennégy évesen már a Carnegie Hallban játszott.

A tánc nem ismer határokat – sem földrajzi, sem átvitt értelemben. Kezdjük a földrajzival: három nagy múltú, legendás társulat érkezik a Müpa 20. születésnapi programsorozatára az ország három különböző szegletéből.

Az orgona hangja képes kiragadni hallgatóját a pillanatból, megteremtve az időtlenség illúzióját – ezen a koncerten mégis fontos szerepet kap az idő.

A legnagyobb zeneszerzők sajátja, hogy nem pusztán műveket adnak az utókornak, hanem szemléletet, filozófiát is. Ligeti Györgyhöz és Kurtág Györgyhöz hasonlóan a Moment’s Notice Trio is öntörvényű, semmihez sem hasonlítható zenei nyelvet teremt. Koncertjük során csupán rövid részletek idejére, felvételről csendülnek fel a zeneszerzők darabjai, ezután pedig az improvizációé és a rögtönzésé lesz a főszerep, amit egyszerre inspirál a klasszikus zene, a jazz és az elektronika.