A Berlini Filharmonikusok koncertje

Rendező: Vezényel: Andris Nelsons

Program:
Richard Wagner: Parsifal nyitány és részlet a II. felvonásból
Anton Bruckner: III. Szimfónia d-mollban (1889-es változat)

Andris Nelsons kimagasló Wagner-interpretátor. 2016-ban a Bayreuthi Ünnepi Játékok keretén belül ő vezényli a Parsifal új bemutatóját. Ezúttal ebből ad ízelítőt a Berlini Filharmonikusok közreműködésével. A Parsifal nyitányát Bruckner Wagnernek ajánlott szimfóniája követi, melyben a zeneszerző orgona által inspirált, egyedi megszólalásmódja először bontakozik ki teljes szépségében.

Andris Nelsonsnak saját bevallása szerint Wagner a kedvenc zeneszerzője. „Wagner zenéje túl van intellektuson és magyarázatokon. Maga a transzcendentális. Mikor Wagner darabjait vezényelhetem, úgy érzem, egy tökéletes világba lépek át.” Karrierje kezdetén, a Rigai Nemzeti Opera első karmestereként szintén egy Wagner-darab, A Nibelung gyűrűje vezényletével vonta magára a figyelmet. 2010-ben debütált a Bayreuthi Ünnepi Játékokon a Lohengrinnel.

A Parsifalt, ezt a vallási szimbólumoktól hemzsegő, rendkívül kifejező zenei nyelvezetű szent drámát Wagner így jellemezte: „búcsúm a világ minden tájától”. A zeneszerző életművének központi témája a megváltás, mely a Parsifalban transzcendentális túlfűtöttséggel jelenik meg. Parsifal, az opera hőse visszautasítja a világ érzéki csábításait, és ezáltal a könyörületes megváltó megtestülésévé válik. Az 1882-es bemutató sikere néhány hónappal halála előtt érte a zeneszerzőt.

Anton Bruckner határtalanul tisztelte Wagnert, s maga is ott ült a Parsifal premierjén a nézők soraiban. Az osztrák zeneszerző számára Wagner volt a mesterek mestere. Csak miután megismerte a mester zenéjét, és mélyen a hatása alá került, akkor tudta kialakítani saját hangját és stílusát. III. szimfóniáját, e monumentális művet a legmélyebb tisztelettel ajánlotta mesterének.