Madách Színház
Madách Színház néven több színházi vállalkozás is létrejött századunkban Budapesten. 1919-ben a Zeneakadémia kistermében Madách Színház néven kísérletezett egy társulat, mely zömmel a frontról hazatért, szerződés nélküli színészekből alakult. Alig több mint egy évig működtek, új típusú programmal indultak, legnagyobb sikerük a százas szériát futó Holnap reggel című Karinthy Frigyes dráma előadása. A kísérletezés elvérzett, a társulatot 1920-ban kilakoltatták a Zeneakadémiáról.
A következő Madách Színház 1940-ben nyílt meg az eredetileg mozinak épült, Madách tér 6. szám alatti épületben. Gerlóczy Gedeon tervezte, és gróf Károlyi István vállalkozásában kezdte meg működését a mai Madách Kamara őshelyiségében az akkor 600 személyes színház. Azóta jónéhány átépítést ért meg, és minden átépítéssel csökkent a férőhelyek száma. Az első igazgató Földessy Géza, őt követte 1941-ben Pünkösti Andor. A társulat olyan tagokból állt, mint Dajka Margit, Várkonyi Zoltán, Sulyok Mária, Gábor Miklós, Greguss Zoltán. Pünkösti antifasiszta tendenciájú, friss szellemű színházat teremtett. Színházi könyvsorozatával elméletileg is megalapozta színháza programját. Várkonyi Zoltán IV. Henrik-je, Hamlet-je, a Képzelt beteg beli alakítása máig ható színházi legenda.
1944. március 19-én a német megszállással meghalt az éltető szellem. A színházat bezárták, Pünkösti öngyilkos lett. A háború után, 1945-ben Palasovszky Ödön kísérleti színházzal próbálkozott a Madách téren. 1946-ban Hont Ferenc igazgatásával a Színművészeti Főiskolának (akkor Színiakadémiának hívták) ítélték a Madáchot. 1947-ben a magyar színházak közül elsőnek államosították, Állami Madách Színház néven.
1949-ben érdekes fordulat következett. Miközben abban az évben az összes magyar színházat államosították, a Madách címtáblájáról levették az "Állami" jelzőt, és a Főiskola hatásköréből kiválva, Madách Színház néven működhetett, természetesen továbbra is állami tulajdonban.
1951-ben óriási változás történt a Madách életében. Az addigi kamara jellegű szervezet immár nagyszínházi körülmények közé került. Az akkori Izabella (ma Hevesi Sándor) téri Magyar Színház épületébe költözött, újjászervezett társulattal, új vezetéssel, Horvai István igazgatásával. A Madách téri helyiséget a Faluszínház kapta.
1954-ben született meg a ma is működő konstrukció.
iWiW
Facebook
Twitter
Kedvencek
Nyomtatás 
Több...
hálózat
2012.december 26-án 15.órai előadáson voltam. 1x3 néha 4. A szindarab élvezhetetlen volt, mert semmit nem lehetett látni,a III.szint jobb oldalán / 1 ooo-Ft jeggyel /.Kidobott pénz volt az előadásra.A jobb oldalon játszodott minden, sokan álltak,és igy egymás hátát láttuk. Miért kell ezeket az ülkőhelyeket eladni ? Értem hogy,kell a bevétel de ennyire ?- Ha lehet ajánlani tegyenek projektort és akkor talán látni is fogunk az előadásból.Megjegyezni kivánom, hogy a jegyre rávolt irva,hogy korlátozottan látható - jelen esetben semmi nem volt látható.Akár rádión is hallgathattuk volna..A rendező úr gondolom tisztába van az ülőhelyek elhelyezésével és darabot az óriási szinpad közepén is játszatták volna. 15o percet ültük a sőtétbe hallgatuk mit a rádió előadást. Nekem nagyon rossz élményem volt és elrontotta a napomat, igy nem 1000-ft . Egy fillért sem ért. Kész átverés Szerintem ha egy perselyt kiraknak akkor én ezt az 1000-Ft bedobom adománynak.
Tisztelt Madách szinház!
Örömmel venném ha csatlakoznának a Ma este szinház oldalához akkor nem maradna
egy üres hely sem és az is eltudna menni akinek csak kevés pénze van de szeret szinházba
járni.
Köszönettel:Mezei Tamásné Éva